Ha feltesszük a kérdést, hogy mi jellemzi az értelmiségit, akkor az első három említés között egész biztosan ott lesz a nyelvtudás. A világban való tájékozódást, annak minél teljesebb megismerését valóban nagyban támogatja az angol, a német vagy bármelyik másik idegen nyelv ismerete. Ennek felismerése is vezethetett ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények a kilencvenes évektől kezdve a diploma feltételeként szabták meg a nyelvvizsgát. Nemrég még az is szóba került, hogy magához a felvételihez szükséges legyen a papírral igazolt nyelvtudás. Az ötletet azonban elvetették – ebbe feltehetőleg vastagon közrejátszott, hogy a közoktatás egy jelentős részében képtelenség használható nyelvtudáshoz jutni.

2024-től változik a felvételi pontok számítása

A jövő évtől hatályba lépő törvény szerint az egyetemi diplomának nem lesz feltétele a nyelvvizsga, az egyes intézmények saját hatáskörébe utalták a döntést, hogy a tanterv részévé tesznek-e valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát. A szabályozás azt a képet sugallhatja, hogy a nyelvtudás felesleges egy diplomás ember számára, de a gondolat könnyen cáfolható, hiszen a világban való tájékozódásnak, a többi emberrel való kapcsolattartásnak egy kiemelkedően fontos eszköze a nyelvtudás, nem utolsósorban pedig a globalizálódó világunk miatt ma már a legtöbb állás esetében is alapkövetelmény a nyelvismeret. Ezen felül van egy nagyon fontos gyakorlati haszna is annak, ha egy egyetemre készülő diák nyelvvizsga birtokában indul neki a felvételinek.

A most hatályba lépő felvételi rendszerben egy jelentkező maximum 500 pontot tud szerezni, ebből 400 pontot lehet szerezni az középiskolai osztályzatokkal és az érettségivel. A fennmaradó 100 pont az úgynevezett intézményi pont, 2024-től kezdve ugyanis maga az adott intézmény határozhatja meg, hogy milyen követelményekért, eredményekért ad plusz pontokat a jelentkezőknek. Az intézményi pontok értéke 100-ban maximalizált és nagyon változatos produktumokért járhat. Viszont léteznek közös pontok; a kiemelkedő tanulmányi vagy sport eredményekért, illetve a nyelvvizsgáért gyakorlatilag minden helyen adnak „bónuszt”.

A nyelvvizsgák akár 100 pontot is érhetnek

Tanulmányi vagy sportversenyekre eljutni (legyen szó országos vagy nemzetközi szintről) hatalmas teljesítmény, joggal jár érte plusz pont a felvételin, viszont az egyetemre készülők többségének könnyebben abszolválható a közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga letétele. A felvételivel kapcsolatos jogszabályi változásoknak van egy pozitív részlete, a 2024-es évtől kezdve nem csupán a felsőfokú nyelvvizsgáért adható pont, hanem a középfokúért is, sőt azért is járhat bónusz, ha csak a szóbeli vagy az írásbeli része lett sikeres a nyelvi megmérettetésnek. Intézménytől függ, mennyi plusz pont adható, de egyes helyeken a maximális 100 pont megszerezhető a megfelelő nyelvi kompetenciák igazolásával és nem ritka, hogy egyetlen középfokúért 30 pont kapható. Ezt annak fényében is érdemes látni, hogy sok szakra akár 300 ponttal be lehet kerülni, vagyis a felvételihez szükséges követelmény 10 százaléka „abszolválható” egyetlen középfokú vizsgával. A nyelvvizsga előny, ebből pedig következik az a tény, hogy a nyelvvizsga hiánya könnyen versenyhátránnyá válhat, előállhat egy olyan helyzet, hogy az érettségin vagy a hozott pontok tekintetében kicsit rosszabbul teljesítő jut be az egyetemre azzal, hogy sikeres nyelvvizsgáival „előzött”.

Sok jövőre érettségiző és felvételiző leendő egyetemista még nem teljesen biztos abban, hogy merre szeretne tovább indulni, pontosan, hova adja be a jelentkezési lapját. Sokan lehetnek olyanok is, akik nem feltétlenül fognak bekerülni az elsőként megjelölt helyre, így más intézmény felé kell orientálódniuk. Ezekben a helyzetekben egész biztos előny lesz, ha egy vagy akár több nyelvvizsga a jelentkező birtokában van, hiszen bármi is történik, a plusz pontok garantáltak lesznek.

Az idegen nyelv elsajátítása kiscsoportos órákon vagy magántanároknál a leginkább hatékony, ezek pedig nyelviskolai keretek között a legkönnyebben kivitelezhetőek. A Katedra Nyelviskola Hálózatban havonta átlagosan 1000 sikeres nyelvvizsgát tesznek le. Az érdeklődők 14 féle nyelvvizsga közül választhatnak, a különböző típusú nyelvvizsgák közötti eligazodásban szakértő tanácsadók segítik a döntést. Az iskolákban nyelvvizsga felkészítő tanfolyamokat is tartanak, melyek keretében az adott nyelvvizsgát jól ismerő, tapasztalt vizsgáztató tanárok készítik fel a hallgatókat a vizsgákra. Aki szeretne biztosra menni az éles vizsgán, előtte próbavizsgát is tehet az iskolák szervezésében.