Idén először hazánkban is elkészült a GWI kutatása, amely a magyarok pénzügyi helyzetét és az ország gazdaságával kapcsolatos kilátásokat szondázta. A magyarok 44 százaléka szerint a következő fél évben romlani fog a saját pénzügyi helyzete, a válaszadók 72 százaléka szerint pedig az egész ország is rosszabb gazdasági helyzetben lesz 6 hónap múlva, mint most. Többek között ez derült ki a GWI globális fogyasztói magatartáskutató első hazai felméréséből, amelyet a Publicis Groupe Hungary segítségével végeztek el Magyarországon. A GWI egyébként 2009 óta 52 ország, mintegy 2,7 milliárd fogyasztójáról állít össze szakértői profilokat.

A hazai kutatás 2023 első negyedévében 6,3 millió, 16 és 64 év közötti magyar internetfelhasználó megkérdezésével készült. Az anyag egyik legérdekesebb témája - ami talán mindennél jobban foglalkoztatja jelenleg a közvéleményt - a megélhetési költségek és az inflációra adott fogyasztói reakciók. A felmérés szerint világviszonylatban a legrosszabb a mutatónk a jövőre vonatkozó kilátások terén – ezt jól mutatják a cikk elején idézett adatok is. Meglepő módon az optimizmust a 16-26 évesek, azaz, a Z-generáció tagjai képviselik, akiknek 34 százaléka tekint optimistán a saját anyagi, gazdasági helyzetére.

A GWI kutatása felmérte a pénzügyi tudatosságunk szintjét is, ami nem hozott túl rózsás eredményt: a magyarok ezen a területen az EU legrosszabbjai között vannak. Kevesebbet használjuk mobilunkat pénzügyeink és költéseink követésére, tudatos tervezésére, nálunk ez a szám 33 százalék, ebben a szomszédaink erősebbek (csehek: 50 százalék, lengyelek: 39 százalék).

Vizsgálták a környezettudatossággal kapcsolatos fogyasztói elvárásokat is. Bár az inflációs környezet először a fenntarthatóságra törekvő, környezettudatos fogyasztói elvárásokat emészti fel, de még így is a magyarok 48 százaléka várja el a márkáktól, hogy környezetbarátok legyenek (EU átlag: 43 százalék). Közülük is elsősorban a nők, a „boomerek”, azaz a XX. század közepe táján, 1946-1964 között születettek - és a magasabb jövedelemmel rendelkezők vélekednek így. Magyarországon viszont jóval erősebb az ártudatosság: a termék-összehasonlító oldalakat a válaszadók 26 százaléka használja rendszeresen, szemben az uniós 20 százalékkal.

Felmérték a médiafogyasztási szokásokat is, amiből két fontos tanulságot lehet levonni: Magyarországon kiemelkedően erős a tévézés (72 százalék, de még a fiatalok körében is 59 százalék néz rendszeresen tévét), a közösségi oldalak közül pedig a Facebook számít a legerősebbnek: 55 százalék használja, míg az unióban az átlag 35 százalék.

Az e-kereskedelmi trendek mutatták a legkevésbé meglepő adatokat, a fiatalok sokkal szívesebben vásárolnak online, mint az idősebbek. A kutatásból kiderült, hogy az eMAG egyeduralkodó a hazai piacon, a magyarok 55 százaléka használta az elmúlt 1 hónapban. A fiatalabb generációk körében viszont kiugróan közkedvelt - a sokak által kereskedelmi gyakorlatai miatt bírált - SHEIN, valamint az Amazon. A SHEIN kifejezetten nagyot menetel, a magyarok 12 százaléka látogatta vagy használta, míg a Z generációs fiatalok körében ez a szám már 27 százalék.