Kiemelkedő szerepe van az építészetnek a tudásipari vállalkozások, így az egyetemek életében is: a jól kialakított épületek, tudás- és közösségi terek a siker záloga. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara az ország felsőoktatási intézményeinek mezőnyében egyedüliként rendelkezik építészeti vízióval: a 2020-ban megalkotott Campus Cooperationis az orvosképző építészeti jövőképével foglalkozó tanulmánya a fejlesztésekhez kapcsolódó döntéshozatalt támogatja, a folytatásaként megszületett Locus Cooperationis pedig a campus belsőépítészeti, arculati kézikönyveként szolgál iránymutatásul. A jövőbe mutató koncepciót, melyet 2022-ben a Budapest Design Weeken is bemutattak, a közelmúltban a Mathias Corvinus Collegium szervezte pódiumbeszélgetésen jártak körül, más intézmények és tudásipari szereplők számára is hasznos iránymutatásul szolgálhat.
A Campus Cooperationis, magyarul "Az együttműködés campusa" egy közel 400 oldalas tanulmány, mely a pécsi orvostudományi campus építészeti, belsőépítészeti kérdéseivel foglalkozik, megvizsgálva azokat, a világba kitekintve elemzi a trendeket, tereket, funkciókat definiál, valamint megfogalmazza az igényeket, javaslatokat téve az orvosképző építészeti jövőjét illetően. A tanulmányt a pécsi orvoskar a MINUSPLUS tervezőirodával karöltve dolgozta ki.
A közös gondolkodás eredményeként nem konkrét tervek születtek, sokkal inkább egy személyre szabott eszközkészlet, mely végigveszi az oktatásban végbemenő változásokat és a nemzetközi trendeket, az oktatáshoz kapcsolódó tevékenységeket és tértípusokat, valamint vázolja az építészeti víziót. Folytatásaként látott napvilágot a Locus Cooperationis is, a campus belsőépítészeti, arculati kézikönyve, ami az egységes belsőépítészeti elképzelés létrejöttéhez szükséges eszközrendszert vázolja fel.
Már nem ugyanazt igénylik a hallgatók, mint évtizedekkel ezelőtt
„Fontos kérdés volt számunkra a jövőbe tekintés. Nyitott folyamatban gondolkodtunk, nem az volt a feladatunk, hogy épületet tervezzünk, hanem hogy együtt kitaláljunk egy víziót, mely keretrendszerként visszahat az oktatás minőségére. Megalkotása során külön figyelmet szenteltünk a tereket szervező mikrofunkciókra” – fogalmazott a koncepció kapcsán dr. Schreck Ákos építész, a MINUSPLUS társalapítója.
Rámutatott, az együttműködés abban hoz újat, hogy újradefiniálja az építész és a megrendelő együttműködését a tudásterek tekintetében és konzisztens minőséget teremt a több szálon, eltérő forrásból, párhuzamosan haladó beruházásokban. A projekt által bemutatott koncepció és a működés inspirálóak és iránymutatóak lehetnek más egyetemek és tudásipari szereplők számára is.
Az új építészeti koncepció kialakításakor lemodellezték, milyen lesz egy hallgató napja 2025-ben, hogy egy olyan környezetet, úgynevezett tanulási tájat kapjon, ahol ideálisan el tud tölteni egy komplett napot. A pécsi orvosin tudásközösség létrehozása zajlik, mely maga is szereti alakítani a tereket. Ezért nem befejezett tereket kell építeni, hanem olyanokat, melyeket az igényekhez lehet formálni; ez tesz időtállóvá egy épületet. A tanulmányban hangsúlyozták, az épületnek a közösségépítést kell támogatnia, a hallgatói, oktatói terek is olyanok legyenek, melyek együttműködést, kapcsolatépítést generálnak.
Dr. Schreck Ákos kiemelte, a Campus Cooperationis meghatározza a hosszú távú építészeti és téralakítási fejlesztési irányokat és logikát. A tanulmány folytatásaként elkészült belsőépítészeti arculati kézikönyv, a Locus Cooperationis pedig egy műfajteremtő munka, mert skálázható, és egyedi helyzetekre adaptálható. A két kötet segítséget nyújt az egyetemi fejlesztésekhez és az építészeti programalkotáshoz, illetve részletes útmutatást ad a tervezési folyamat egészére.
„Az építészet és a tudásterek tervezése nem csupán funkcionalitással és esztétikával foglalkozik, hanem a közösségi együttműködést és az interaktív tanulást is támogatja. Az építészeti megoldások és a tervezési keretrendszerek célja, hogy a tanulók és kutatók inspiráló és innovatív környezetben fejleszthessék tudásukat és együttműködjenek egymással” – húzta alá. Megjegyezte, a mostani hallgatók másként gondolkoznak, mint évtizedekkel ezelőtt, más a tanuláshoz való hozzáállásuk, az információszerzésük módja, igényeiket pedig ki kell szolgálni.
„Egy hallgatót, legyen hazai vagy külföldi, ma nem pusztán a szakmai tudás megszerzésének a lehetőségei motiválnak valamely egyetem választásakor, de az ottani körülmények, a környezet, a háttérstruktúra is, ezért a diákok kulcsszereplői a fejlesztéseknek. A cél természetesen az, hogy a kar valamennyi polgára jól érezze magát az egységes arculatú campuson” – fogalmazott az építész.
Dr. Schreck Ákos szavai szerint a pécsi orvoskar campusa számos csatornán kommunikál a várossal. Az új, 2021-ben átadott elméleti tömbjével és a hozzá kapcsolódó új parkkal olyan teret ad, ami szervesen integrálódik a környezetbe. Szavai szerint az orvosképző egy új városmag, egy tudásipari alközpont, egy tudástér, ahol annyi ember tanul, oktat és dolgozik, mint Pécs második legnépesebb városrészének, Uránváros lakosságának a fele.
Felértékelődnek a hallgatói terek
Dr. Csaba Ders egyetemi főépítész és várostervező véleménye szerint a PTE Általános Orvostudományi Kar építészeti koncepciója az oktatás építészetének jövőjéről szól. E téren számos trend figyelhető meg, többek között megtörni látszik a hagyományos oktatási alapképlet is, mely még kizárólag frontális és szemináriumi oktatásban gondolkozik. Mint mondta, átszövi az életünket a digitális oktatás, a blended learning, ez viszont pont nem idegeníti el a hallgatókat a fizikai terektől.
„A pécsi orvosi főépülete fontos tér a hallgatók számukra. A napjuk jelentős részét töltik itt, tanulnak, pihennek, étkeznek, közösségi életet élnek. A folyamatos jelenlét miatt pedig felértékelődik a campus mint építészeti tér. Az egyedülálló koncepció az oktatás építészetének jövőjére fókuszál” – fogalmazott a főépítész, aki szerint a versenyképesség szempontjából kulcskérdés a megfelelő tértípus.
Mint mondta, az egyetemnek tudásipari vállalkozásként kell jól működnie, a hallgatók, oktatók és a munkatársak alkotta közösségét pedig mint tudásközösség kell építészeti eszközökkel támogatni. Ehhez pedig elengedetlen egy irányító, koncepcionális anyag, mely kijelöli a fejlesztési irányt. Ezt adja meg a Campus és a Locus Cooperationis, mely egyedülálló a magyar felsőoktatási intézmények mezőnyében.
Dr. Csaba Ders hangsúlyozta, a koncepció szakmai megítélése rendkívül pozitív, 2022 őszén a Budapest Design Week keretein belül is lehetőség nyílt róla beszélgetni. Idén júniusban pedig „Campus Cooperationis: Az építészet ereje a tudásmegosztásban" címmel szervezett beszélgetést Budapesten a Mathias Corvinus Collegium (MCC), ahol a PTE ÁOK építészeti fejlesztései és jövőbeli tervei, stratégiája volt a fókuszban.
Fókuszban a hallgatói igények
"Ha a Campus Cooperationis a borsónak a héja, akkor a Locus Cooperationis benne a borsó. Először a héjat alkottuk meg, aztán elkezdtük azon törni a fejünket, hogy a termés miként legyen benne” - nyilatkozta korábban az orvoskar építészeti víziója kapcsán dr. Nyitrai Miklós dékán. Szavai szerint szerettek volna egy hosszú évekre előre tervezett belsőépítészeti koncepciót és keretrendszert látni, ami igazodásként, állandósult arculatként szolgálhat a jövőbeni változások között is.
„A Pécsi Tudományegyetem és a pécsi orvoskar vezetése elhivatott abban, hogy a hallgatóink igényeinek megfelelően biztosítsunk számukra közösségi tereket. Azt szeretnénk, hogy büszkeséggel és boldogsággal lépjenek be az ajtón, és öröm legyen nálunk tanulni. Az eddigi építészeti szokások az egyetemeken arról szóltak, hogy legyenek közlekedő folyosók és tantermek az oktatásra. Ennél azonban a 21. században több kell, és ezt felismerte a felsőoktatási és az építész szakma is. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, fel kell mérnünk az igényeket. Ezért döntöttünk úgy, hogy az építészekkel összefogva bemutatunk a lehetőségekre már meglévő válaszokat, amikről aztán lehet véleményt nyilvánítani. Ilyen értelemben a Locus Cooperationis eszköze annak, hogy beszélgetés induljon közöttünk” - fogalmazott a kar vezetője.