Kritikus a helyzet a gyermekvédelemben. Az országos nevelőszülőhiány miatt megoldhatatlan több száz újszülött elhelyezése. A csecsemők egy része akár 12 hónapot is kórházakban tölt, sokszor egyikből a másikba helyezik őket szabad férőhely függvényében. Beteg gyerekek közt töltik most is az ünnepeket egy kórterem rácsos ágyában. A babák életük első hónapjait, aminek a kapcsolódásról, érintésről, ingerek megismeréséről kellene szólnia, kórházban töltik, egyedül.

A KSH adatai szerint évente átlagosan 2300 0-2 éves kisgyereket vesznek állami gondoskodásba, az újonnan bekerülő gyerekek közül minden harmadik ebből a korosztályból érkezik. Többségük nem örökbeadható, nekik egy lehetőségük van a normális túlélésre: ha nevelőszülői családba kerülnek.

Ági 13 éve hivatásos nevelőszülő az SOS-nél. Nyáron egy házaspár örökbe fogadta a nála nevelkedő egyik kisfiút, aki még csecsemőkorában került az asszonyhoz. A kisfiú születése után hónapokat töltött kórházban, mert nem tudták sehol elhelyezni, egyik osztályról a másikra vándoroltatták a beteg gyerekek között, ahol épp volt hely.

„Mikor hazavittem, ő egy tündéri kisfiú volt, átaludta az első éjszakát. A rengeteg izgő-mozgó gyerekem után ő volt az álomkisfiú. Aztán az ember belegondol, hogy miért nem sír. Biztos érzi, hogy bekakilt, bepisilt, éhes vagyok, fázom, vagy bármi bajom van. De valószínű azért, mert egy idő után megtanulnak nem sírni. Mert nem látják értelmét. Nem ment oda hozzá senki, hogy megnézze, mi a baja, megvigasztalja – meséli Ági. -És nekem ez nagyon nehéz volt. Oké, hogy ő egy kis mosolygós, nyugodt csecsemő, de sírjál, babám!”

A kórházban hagyott babák többnyire súlyos hospitalizációs tüneteket mutatnak, ahogy az Áginál elhelyezett kisfiú is.

“Az érzelmi, értelmi és testi fejlődésükre hatással lesz az érintés, ölelés, a szabad mozgás és a friss levegő hiánya, az újszülötteknek ezekre szükségük van az idegrendszeri érési folyamatok egészséges fejlődése miatt. Még 24 óra is számít a neuronok, idegpályák épülésében. Ami ezekkel a kisbabákkal történik, nagyon fájdalmas, és hosszútávú hatása lesz a gyerekek fejlődésére, ami költséges terápiákkal, fejlesztésekkel lesz csak korrigálható” - fogalmazott Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.

Az Ágihoz került kisbabának „szerencséje” volt. A nevelőszülőnél töltött egy év alatt rengeteg fejlesztést, érintést és odafigyelést kapott, hogy amennyire lehet, behozza lemaradásait. Későn ugyan, de megtapasztalhatta, mit jelent biztonságban lenni, mit jelent, ha meghallják a sírását és felelnek rá. Szeretettel. Az SOS-ben felnövő gyerekek nem maradnak egyedül karácsonykor sem. Még ha szüleik nem is tudnak róluk gondoskodni.