A kiállítás anyagát úgy állították össze, hogy ne csak a bélyeggyűjtők számára legyen érdekes, hanem bárki számára tartalmas szórakozást nyújtson. Ott lesz például az egyik láda a három közül, amelyekben a Bélyegmúzeum legfontosabb műtárgyait és értékeit szállította a legendás Aranyvonat a II. világháború végén azzal a céllal, hogy se a visszavonuló németek, se az országba éppen bevonuló oroszok kezére ne kerüljenek az értékek. A páncélozott, egyedülálló értékekkel tele rakott ládák súlya egyenként 120 kg-ot nyomott. E három láda ettől kezdve a jegybank aranykészletével és egyéb közgyűjteményi javakkal együtt mozgott, így az Aranyvonattal nyugatra szállították őket, ahonnan 1946-ban csodával határos módon épen és sértetlenül kerültek elő tartalmukkal együtt.

Az első

A világ első bélyegét 1840-ben Nagy-Britanniában jelentették meg. Ez volt a Black Penny. Mivel a viktoriánus korszak brit postája rendkívül nehézkesen és veszteséget termelve működött, 1837-ben az angol pénzügyminisztérium nyilvános pályázatot hirdetett: kinek van ötlete a működés megreformálására? A pályázat nyertese egy korábban falusi tanítóként dolgozó úriember, Rowland Hill lett, aki a bélyeg kivitelezésének feladatát is magára vállalta. Így készült el a Viktória-fejes, igényes kivitelű, tehát nehezen hamisítható postajegy. Mivel ekkor még Nagy-Britannia volt az egyetlen bélyegkibocsátó, felesleges volt az államot megnevezni. Hagyományból ma is hiányzik a felirat a brit bélyegekről, felismerésre a mindenkori uralkodó arcképe szolgál. A Hill-féle postai reform nyomán a brit posta forgalma és bevétele rövid idő alatt megsokszorozódott, Hill pedig a királynőtől nemesi címet kapott, a brit posta főigazgatójává nevezték ki, érdemrenddel és vagyonnal díjazták.

Az első magyar

Magyarországon már az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején tervezték postajegy kiadását. A bélyeg tervét az akkor még nagyon fiatal, későbbi neves festőnk, Than Mór készítette. Az elkészült bélyeg piros-fehér-zöld nemzeti színű lett volna. A grafika elkészült, de a bélyeget kinyomtatni már nem maradt idő. A tusrajzot a szabadságharc leverése után hosszú évtizedeken keresztül Urschitz Jakab, a Landerer-féle nyomda főgépmestere őrizgette egy Petőfi-kötet lapjai között. Ha ez a bélyeg kiadásra kerül, Magyarország a top 5-ben lenne a világ első bélyegkibocsátói között.

A (majdnem) győzelmi bélyeg

És akkor most lássuk, hogy mit is jelent az, hogy 'majdnem' győzelmi bélyegsorozat! Az 1954-es Labdarúgó Világbajnokságon mindenki – így a Magyar Posta is – az Aranycsapat győzelmére számított. A döntő napján az Állami Nyomdában már gyártották a győzelmet köszöntő bélyegeket, mikor a csapat váratlanul vereséget szenvedett. A hír hallatán még a bélyegkiadás szándékának nyomait is igyekeztek eltüntetni. Bátor nyomdászok azonban „megmentettek” néhányat a félkész ívek közül, melyekből teljes színkompozíció csak a Bélyegmúzeum gyűjteményébe került próbanyomatokon létezik. Ezeket is megtekinthetik a kiállítási anyagban.

Számtalan ezekhez hasonló történettel találkozhatnak azok, akik január 28-a után ellátogatnak a Pénzmúzeumba, és megnézik az időszaki kiállítást. A Pénzmúzeum tavaly december végén elérte a lélektani, háromszázezres látogatószámot, amivel Európa leglátogatottabb Pénzmúzeuma lett.

A Pénzmúzeum valamennyi kiállítása és programja ingyenes, az intézmény akadálymentesen látogatható.