Megdöbbentő felfedezést tettünk Budapest legveszélyesebb bringás kereszteződéseit vizsgálva. A budapesti biciklizés még a halálcsomópontokban is biztonságosabb lett. De nem azért, amire logikusan gondolnánk.

Az utóbbi években kerékpáros fejlesztések egész sora zajlott, új sávokat hoztak létre, lámpákat helyeztek ki, a Bubi zöld (igaz, egyelőre működésképtelen) bérbiciklijeinek feltűnése pedig azoknak is jelzi az előrelépést, akik nem bringáznak. A veszélyes kereszteződések mégsem a mérnököknek köszönhetően lettek biztonságosabbak, hanem – figyelem! – az autósok miatt.

Mi változott hat év alatt?

Hat éve készítettük el a legveszélyesebb kereszteződéseket bemutató bicikliút-halállistánkat. Ezek azok a csomópontok, ahol nem a direkt szemét autósok vagy a minden szabályt felrúgó biciklisek miatt történnek balesetek, hanem mert a kereszteződést olyan amatőr és figyelmetlen módon alakították ki, hogy a helyben kódolva van a konfliktus. Mert

• Az autós nem látja a közeledő biciklist, miközben a másik oldalról a villamost kell figyelnie.
• Az autóst olyan helyzetbe kényszerítik, hogy vagy gyorsan kanyarodik, hogy ne tartsa fel a forgalmat, vagy a biciklisekre figyel, és elviseli a dudálást.
• Az autós más autósokat sodor veszélybe, ha nem kanyarodik be gyorsan, így viszont elüti a váratlanul érkező bringást.
• A bicikliút életszerűtlen módon váratlanul véget ér egy 20 méteres szakaszon, hogy a közlekedési szakemberek így spórolják meg az agymunkát. A biciklisek persze nem szállnak le. Stb.

A 2008-ban készült listánkra 14 kereszteződés került fel, azóta egyetlen egy helyen történt fejlesztés, de ott is csak néhány táblát raktak ki. Az összes többi konfliktuszóna maradt olyan, mint volt.

Már nem érzik veszteségnek, ha nem egyetlen, szép ívben veszik be a kanyart, hanem elsőbbséget adnak, sőt megállnak, amikor biciklis vagy gyalogos tűnik fel a kereszteződésben.

Ennek ellenére ezekben a kereszteződésekben továbbra is inkább extrémsport az átkelés, semmint közlekedés. Készüljön fel jó előre a nehézségekre, nézze meg a veszélyességi listát. Elöl találja a legbátrabbak számára kifejlesztett kereszteződéseket, a sor végén pedig megnézheti, hol javult annyit a helyzet, mintha Matolcsy György írná a történelmet.

Halálkereszteződés-lista

Margit híd – halálfolyosó. 2008-as állapothoz képest: Új.

Budapest legveszélyesebb kereszteződését nem a múltból örököltük, hanem a fejlett tudomány fejlesztette ki a városlakók számára. A Margit híd hosszas tervezés után kialakított bicikliútját vezették le úgy az autók közé, hogy vasidegek és jó reflexek kellenek a baleset elkerüléséhez mindkét részről.

A kerékpáros védett környezetben gurul a hídon Budára, az autóktól kerítés, a gyalogosoktól dudorokkal jelzett határoló vonal védi. Amikor a mérnökök elaltatták a gyanakvását, a sáv lejteni kezd, a kerékpáros felgyorsul, és váratlanul a kerítésen kívül találja magát. Balján autók dübörögnek, amelyek a kanyarodó sávba próbálnak besorolni, jobbról pedig a padka.

Veszélyességi fok: 10+

Már csak a helyzet miatt is erősebben szorítja a kormányt az ember, de a reflexekre is szükség van, amikor az autók, akik addig nem látták a biciklist, a kerékpársávra húzódva veszik be a kanyart, vagy éppen sorolnak rá a fordulósávra. Fotóink közt látható olyan autó, ami nagy sebességgel dönget a biciklisávon. Ha pont akkor érkezik biciklis a kerítés mögül, sajnos nagyon megkarcolja a szép autót.

Kőbányai út – Horog utca: 2008-as állapothoz képest: Változatlan.

A környék terminátorkereszteződése. Gladiátorküzdelmekhez tökéletes megoldást találtak ki a tervezők: egyszerre kapnak zöldet a Kőbányai útról jobbra forduló autók, és az út melletti kerékpárúton egyenesen haladó kerékpárosok. Izgalomfokozó: a környéken rengeteg a kamion. Eredmény: biciklishalál.

Veszélyességi fok: 10.

A kerékpárosok az autóút és a villamossínek közt haladnak. Aki a Kőbányai útról fordul, a villamosra figyel, úgy darálja le a kerékpárost. Aki a sínek felől jön, igyekszik nem hosszasan várakozni a villamos útjában, ezért nem figyel a biciklisekre.

Mexikói út – Mogyoródi út: 2008-as állapothoz képest: Bogáncsosított.

A kétszer kétsávos Mogyoródi út és a kétszer egysávos Mexikói út találkozásánál egyetlen lámpa sincs, viszont minden irányból minden irányba kanyarodhatnak a járművek. A bicikliút a Mogyoródi út járdáján vezet, és keresztezi minden kanyarodó autós.

Veszélyességi fok: 9.

Vajon ki tud figyelni az oldalról érkező biciklisekre, amikor a szemből közelítő kétsávnyi autó előtt, balra, nagy ívben ráfordul a Mexikói útra a Mogyoródiról? Miközben arra is koncentrálni kell, hogy a középre becsorgó, két sáv közti senki földjén álló autós megkockáztatja-e a kiugrást, vagy mégis elsőbbséget ad.

A Mexikóiról érkező autósok érthető okból az úttesten átvezetett bicikliúton várják, hogy kilőhessenek az alkalmas pillanatban. Az útburkolati felfestés hiányzik. 2008-hoz képes egy fejlesztés történt. A kereszteződésbe kinőtt egy bogáncs szépen fejlett, embermagasságú példánya, kitakarva az érkező bicikliseket azon autósok elől is, akik pedig direkt figyelnének rájuk.

Ajtósi Dürer sor – Stefánia út – Városliget: 2008-as állapothoz képest: Változatlan

A Stefánia útról a Városliget felé tartó kerékpárutat gyors egymásutánban két kereszteződésen is átvezetik, így a biciklistákat itt összesen három helyről üthetik el.

Veszélyességi fok: 8.

A legveszélyesebb a Stefánia út keresztezése, ahol két helyről is elcsaphatják a kerékpárost: az Ajtósiról érkező, szemből, nagy ívben kanyarodó autósok az ellentétes irányú forgalmat figyelik, nem azt, hogy a fasor mögül előbukkan a zöld jelzésnél szabályosan átkelő kerékpáros. Közben Az Ajtósiról kisívben is ráfordulnak a takarásból érkező biciklistára.

Műegyetem rakpart - a Petőfi híd budai hídfője alatt: 2008-as állapothoz képest: Változatlan

A bicikliúton haladó kerékpárosnak főleg a hídfő déli oldalán kell figyelnie, ahol először a hídra felhajtók, aztán a hídról érkezők sávjait keresztezi.

Veszélyességi fok: 7.

A hídra felhajtók ugyan lámpa nélkül fordulhatnak be, és egyúttal rá a kereszteződésben folytatódó bicikliútra. De a sofőrök láthatóan tudatában vannak a veszélynek, és nyakukat bagoly módjára, közel 180 fokban hátrafordítva figyelik a velük párhuzamos úton érkező kerékpárosokat.

Rosszabb a helyzet a lehajtónál, ahol a hídról nagy sebességgel érkező autós elé egy nehezen látható, keresztirányú bicikliút dobja ki a kerékpárosokat.

Szilágyi Erzsébet fasor: 2008-as állapothoz képest: Változatlan

A Moszkva tértől északnak induló út mellett, a bokrok, fák mögé rejtették a bicikliutat. A kerekezőknek így nemcsak a gyalogosokra kell figyelniük, akik szintén teljes joggal használják a járdát, hanem a lekanyarodó autókra is, akik nem számítanak a nagyobb sebességgel közlekedő biciklistákra. Az út minden kereszteződésében történt már baleset.

Veszélyességi fok: 7.

Dózsa György út – Vágány utca: 2008-as állapothoz képest: Változatlan

A Dózsa György út járdáján, a gyalogosok mellett vezetett kerékpárút használói joggal gondolhatják, hogy elég az úton gyaloglókra, vagy a buszukra várakozó utasokra figyelniük. A kereszteződésekben végig nekik van elsőbbségük. A legveszélyesebb kereszteződésnél, a nagy forgalmú Vágány utcánál a közlekedési mérnökök úgy gondolták megóvni a biciklisek épségét, hogy váratlanul véget vetettek a bicikliútnak. A kereszteződés előtt elvileg le kellene szállni a bicikliről, hogy onnan azt tolva folytassuk utunkat.

Veszélyesség: 7.

A Dózsa György úton sok család, hétvégi bicikliző is közlekedik a Városliget és az állatkert közelsége miatt. A kevésbé gyakorlott kerekezőkre amúgy is veszélyes lehet a nagy teherautó- és buszforgalmat bonyolító kereszteződés. Félórás vizsgálatunk alatt egyetlen biciklis sem szállt le, ami érthető, hiszen addig legálisan gurulhattak át minden kereszteződésen. Az út tervezőit viszont legalább senki nem okolhatja, ők kirakták a táblát.

Stefánia út – Thököly út kereszteződés: 2008-as állapothoz képest: Változatlan

A járdán vezetett bicikliút összes problémáját sikerült egyetlen helyre belesűríteni. A Stefánia út gyalogosai közt, fák, parkoló autók és telefonfülkék takarásában kerékpározókat ugyanis nem láthatják a velük párhuzamosan haladó autósok. Akik csak akkor észlelik, hogy jobbra kanyarodva nem csak a gyalogosokra, hanem gyorsabban közlekedő bringásokra is számítani kell, amikor már késő. A probléma súlyát halálos balesetek jelzik.

Veszélyességi fok: 6.

Bár a kereszteződésben csak annyi változott, hogy elvitték az elgázolt kerékpárosra emlékeztető szellembiciklit, a helyzet az autósok óvatossága miatt javult.

Könyves Kálmán körút- Kőbányai út: 2008-as állapothoz képest: Változatlan.

A Könyves Kálmán (később Hungária) körúton vezetett kerékpárút első ránézésre nem sokban különbözik a többi járdán kialakított bicikliúttól: az út tervezői a gyalogosok közt vezetik a kerékpárosokat, majd a kereszteződésben összeeresztik őket a szintén zöldet kapó, kis ívben kanyarodó, tehát elsőbbségadásra kötelezett autósokkal. A szokványos szituációt a körút erős kamionforgalma teszi izgalmassá.

Veszélyességi fok: 6.

A magasan az út felett ülő és amúgy a manőverre koncentráló sofőr egyes pontokon nem is láthatja, ha valamelyik oldalról biciklis jön. Sok a baleset, de az autósok figyelmesek, a bicikliút látható az volán mellől. Felfestés látható.

Budai kerékpárút – Halász utca: 2008-as állapothoz képest: Változatlan.

A festői Duna-parti bicikliút két nagy forgalmú autóút, a rakpart és a Bem rakpart közt fut. Az autók a Halász utcánál fordulhatnak rá egyik útról a másikra, a bicikliút keresztezésével. A forgalmi szituációt bonyolítja, hogy a villamost is keresztezni kell, jelzőlámpa pedig nincs. Mindenkinek saját belátása szerint kell megadnia az elsőbbséget.

Veszélyességi fok: 6

A kereszteződés ugyanolyan felépítésű, mint hat éve. Akkor azt írtuk: „A Halász utcai orosz rulett helyszínét viszont láthatóan nagy gonddal, szeretettel alakították ki úgy, hogy a rakpartról érkező autók egy beláthatatlan kanyarból érkezzenek meg a bicikliútra, ahol nem csak figyelmetlenségük vagy kockázatkereső hajlamaik miatt állnak rá a látványosan kövezett biciklisávra, hanem azért is, hogy lássák, keresztezhetik-e a villamossíneket. A túloldalról pedig a sínek mielőbbi elhagyása miatt vágnak rendet a sűrű biciklisforgalomban.”

2014-es helyszíni szemlénk szerint a kereszteződés ugyanúgy néz ki, csak a közlekedők attitűdje változott. Az autósok megadják az elsőbbséget, volt olyan, aki addig nem mozdult, amíg a bátortalan kerékpáros át nem ment a kereszteződésen. A villamossínen várakozás ugyanakkor sok autóst kiugrásra késztet. Jellemző, hogy még a biciklista, gyalogos előtt megpróbálnak átslisszolni a bicikliúton, ami balesethez vezethet, ha rosszul mérik fel a kerékpáros sebességét.

Tímár utca – Árpád fejedelem utca: 2008-as állapothoz képest: Változatlan

A biciklista a HÉV-et áthidaló felüljáró rámpájáról érkezik a lejtővégi kereszteződésbe. A suhanás okozta vigyor a kanyarodó autós arcára kiülő döbbenettel találkozik.

Veszélyességi fok: 6.

Nem a klasszikus veszélyes kereszteződés, mivel a szabályok szerint a biciklistának le kell szállni a felüljárón, hogy tolva közelítse meg a kereszteződést. Ez ugyanakkor a klasszikusan életszerűtlen megoldások közé tartozik: ahogy hat éve, úgy most sem láttam egyetlen embert sem, aki a lejtőn lefelé botladozott volna a biciklijével, ha gurulni is lehet.

Róna utca - Bánki Donát utca: 2008-as állapothoz képest: Változatlan.

„A parkos Zuglóban lapuló kereszteződés a meglepetés erejével szedi áldozatait. – írtuk hat éve - A Róna utcából a Bánki Donátba forduló bicikliút használóit elaltatja, hogy addig minden kereszteződésben a kerékpárosnak van elsőbbsége, vagy ha nem, akkor lámpa szabályozza a szituációt. A bringást végül egy elegáns ív ráfordítja a T alakú kereszteződésre, ahol már nincs elsőbbsége. Ezt tábla ugyan jelzi, de a hirtelen váltást sem az előzmények, sem felkészítő jelzések nem predesztinálják, így a gyanútlan bringás könnyedén kigurulhat a Róna utcára.

Az autósok számára pedig semmi nem jelzi, hogy kerékpárok tűnhetnek fel az úttesten.”

Veszélyességi fok 5.

Az autósok lassan közlekedtek, és bár nem a kerékpárosoknak van elsőbbségük, többször megálltak, és átengedték őket az úton.

Budai kerékpárút – Újlaki rakpart a Görzenálnál: 2008-as állapothoz képest: Fejlesztett!

Ez a kereszteződés döbbentett rá arra, hogy valami nagyon megváltozott Budapesten. A hely egyesítette a rossz kereszteződések minden jellemzőjét: a tervező az Újpesti rakpart egy kanyarja után taszította a biciklistákat a mélyvízbe. A rakparti úton nagy sebességgel közlekedő autósokat semmi nem figyelmezteti, hogy a kanyar után bicikliseket találhat az úttesten. Még egy figyelmeztető jelet sem festettek fel az úttestre.

Ezzel szemben most járdaszigetet alakítottak ki középen, a bicikliútról nem kell leugratni az úttestre, mert lehajtó is készült. Az autósok számára táblákat helyeztek ki.

Veszélyességi fok: 4.

A kerékpározóknak nem kell mindkét irányba figyelni, elég ha elgurulnak az út feléig, ahol egy forgalomelterelő szigeten várhatják ki, amíg a másik irányba is szabad az út. Az autósokat pedig táblával figyelmeztetik a biciklisekre. De nem is ezek a fejlesztések voltak a legmeglepőbbek, hanem az autósok mentalitása: többségük már az út szélén feltűnő biciklis láttán megállt, hogy átengedhesse őket a túloldalra. Jelen cikk szerzőjének integetni kellett, hogy csak megfigyelést végez, nem akar átkelni, nyugodtan menjenek tovább.

Vérmezei bicikliút – Krisztina körút: 2008-as állapothoz képest: Változatlan.

A vérmezei bicikliutat kettévágó Krisztina körúton csak a biciklisták kedvéért hoztak létre egy lámpás kereszteződést. Zebra nincs. Az egyenesen futó, széles úton négy sávban, nagy sebességgel áramlik a forgalom.

Veszélyességi fok: 2.

Korábban itt az indokolatlannak tűnő lámpánál vészfékező, este azon átszáguldó autósokról kaptunk híreket. Most rutinszerűen és biztonságosan zajló forgalmat tapasztaltunk.