A Mol Bubi első éve számokban:

• 11 kerületben 96 gyűjtőállomás, 2109 dokkoló, 1150 kerékpár
• 22 ezer felhasználó 815 ezer alkalommal bérelte ki a kerékpárokat
• péntek és szombat esténként használják a legtöbben egyszerre
• két biciklit loptak el összesen, az egyik meglett
• nagyobb baleset nem volt, kisebb "diszkóbalesetek" előfordultak
• a bevétel 2014 szeptember és 2015 június között meghaladta a 67 millió forintot
• a szponzorációs bevétel évi 122 millió forint
• az éves üzemeltetési költség 244 millió forint

Egy éve indult el Budapesten az első közbringarendszer, a Bubi. A vártnál nagyobb sikert aratott, megszerették és használják a fővárosiak. A bevétel is, úgy tűnik, nagyobb lesz a vártnál, ám még így is tízmilliós üzemeltetési veszteségre kell számítani, annak ellenére, hogy az első három évben a Mol évi 122 millió forinttal támogatja a rendszert. 

Előzetes fővárosi becslések arról szóltak, hogy évi 250 millió forintból tartható karban a rendszer, ebből 50-et a főváros fizet, 70 milliót pedig a díjakból reméltek beszedni. Az első 10 hónapról van adata a BKK-nak, eszerint már 67 milliós bevételnél tartanak, tehát a tervezett 70 milliós bevételt bőven meghaladják. Ennek fő oka, hogy eredetileg évente 12 ezer felhasználóval számoltak, ami ennek majdnem kétszerese, 22 ezer lett.

A rendszer bővítésére 200%-os opciós szerződés van (tehát még 2000 kerékpárra, és 150 állomásra), de a veszteség miatt információnk szerint van egy erős városházi álláspont arról, hogy

a Bubi a Vitézy-féle budapesti yuppie-k méregdrága hobbija, nem szabad többet költeni rá.

A további fejlesztésről Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója kedden azt nyilatkozta, hogy akkor lesz eredményes, ha a város kerékpáros infrastruktúráját is javítják és a közlekedési kultúrát is fejlesztik. Hozzáfűzte, hogy több állomás létesítéséhez piaci szereplők jelentkezését is várják, hogy ne kelljen az uniós pályázatokra, évekig elhúzódó tervezési ciklusokra várni.

A közbringarendszer kialakításának költsége nettó 899 000 732 forint volt, aminek 85%-a EU-s támogatás, az önrészt pedig a fővárosi önkormányzat biztosította a BKK számára. A Bubi indítása mintegy fél évet csúszott különböző beüzemelési problémák miatt, amiért a BKK jól meg is kötbérezte a kivitelező céget. A befolyt kötbérből további 20 állomást építettek, és vásároltak több tucat kerékpárt. Jelenleg a város 11 kerületében 96 gyűjtőállomás, 2109 dokkoló és 1150 kerékpár használható. További 2 gyűjtőállomást szeptember végéi még üzembe helyeznek.

A legnépszerűbb gyűjtőpontok a pesti metróállomások (Kálvin tér, Blaha Lujza tér, Üllői út) mellett vannak, a legkevésbé használt az Apáczai Csere János utcában, mondta kérdésünkre Buppa, a Bubi utcai karbantartásának, üzemeltetésének vezetője. Buppa csapata az 1100 kerékpárból naponta 400-at mozgat át más állomásokra a napi használati igény alapján.

Délelőtt (8-tól 10-ig) inkább a központi gyűjtőállomások telnek meg, délután (17-től 20 óráig) pedig inkább a peremállomások, ami azt mutatja, hogy a többség munkába járáshoz használja a kerékpárokat. Napközben a kedd és a szerda a legerősebb nap, de a péntek-szombat éjszakai forgalom még ezt is túlszárnyalja. A partiforgalom este 10 körül pörög fel, majd a hajnali órákban még egyszer fellendül. Nagyobb sérüléssel, kárral járó baleset még nem volt, kisebb "diszkóbalesetek" fordultak elő: letört az első tábla, elhajlott a sárvédő.

A tapasztalatok szerint a Bubi használói nem a megrögzött bicajosok, és nem is az autósok közül érkeznek, hanem inkább azok, akik eddig főleg a tömegközlekedést használták, és most azt kombinálják a bérbringával. Megugrik a Bubi-használat akkor is, amikor valamilyen nagyobb tartós dugó alakul ki a környéken. A Széll Kálmán tér felújítása például sokakat ültetett Bubi-nyeregbe. Az átlag bubizó egy kilométer hosszan, negyedórányit szokott tekerni két gyűjtőpont között. 

A külföldiek a Bubit használóknak mindössze a 10%-át teszik ki. Nekik könnyebb, egyszerűbb és olcsóbb egész napra kikölcsönözni biciklit valamelyik fővárosi kerékpárkölcsönzőből.