Ha a Körúton fulladozva vagy a Thököly úton előző buszok kipufogójából szippantva elönti az aggodalom, talán mégsem olyan egészséges ez a városi kerékpározás, akkor nyugodjon meg! A francia Egészségvédelmi Intézet kedden publikált (és az MTI által szemlézett) tanulmánya szerint 

A vizsgálatot mondjuk nem Budapesten, hanem Barcelona 3,2 milliós agglomerációjában végezték el; és azt értékelték hogyan hat az egészségre, ha az autós utazás idejét csökkentik az aktív mozgás, vagyis a kerékpározás, a gyaloglás vagy a közösségi közlekedés (amiben ugye szintén a gyaloglás az aktív) javára. 

A tanulmány azt is vizsgálta, van-e összefüggés az ingyenes önkormányzati kerékpárhálózat 2007-es bevezetése és olyan betegségek előfordulásának változása között, mint a szív- és érrendszeri zavarok, a demencia, a 2-es típusú cukorbetegség, a mell- és a bélrák.

A tanulány egy bizarr összevetést tesz: az ingyenes kerékpároknak köszönhetően megnövekedett testmozgás évente 12 életet mentett meg, amivel szemben áll a közlekedési balesetek miatt évente 0,03 százalékkal, a szennyezett levegő belégzése miatt pedig átlagosan 0,13 százalékkal több halálozás.  

Emellett a több kerékpározás és gyaloglás visszahat a városi légszennyezésre, az ingyenes kerékpárok hálózata évente 9000 tonnával csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást (ami mondjuk inkább globális szinten nyom a latba).

A francia városokban a kerékpározás a közlekedés 2-15 százalékát teszi ki a 2012-es országos kerékpáros tervezet adatai alapján. Egyes európai városokban - köztük Amszterdamban - az arány meghaladja a 20 százalékot. Budapesten pedig húsz év alatt megtízszereződött a biciklivel közlekedők száma.