Kiszivárgott egy főpolgármesteri utasítás, ami a kerékpáros közlekedésről szól. A Kerékpáros Klub szerint az ebben foglaltak hatalmas visszalépést jelentenek, a főpolgármester szerint viszont szó sincs a kerékpáros fejlesztések megszüntetéséről. Ki vizsgál, mit, mi alapján?

Nem azért léptünk előre ötöt, hogy utána négyet visszalépjünk. Nincs ilyen szándékunk. Ez nem jelenti azt, hogy időről időre nem vizsgáljuk felül a terveinket, stratégiáinkat. A tapasztalatok alapján módosítjuk, és ha szükség van rá,  átírjuk. Jelen esetben is ez történik a teljes Balázs Mór Tervvel, mint ahogyan a többi városfejlesztési dokumentummal is.

A kiszivárgott, kerékpározásra vonatkozó anyagban azért konkrét javaslatok vannak.

Nincs még e tárgyban semmilyen városvezetői döntés. A napvilágot látott anyagban semmi konkrét utasítás vagy eldöntendő tény nincs. Megvizsgáljuk az összegyűlt tapasztalatokat, levonjuk a tanulságokat és egy későbbi vezetői értekezleten újratárgyaljuk majd azokat.

Ki vizsgálja meg?

A főpolgármester által kijelölt személyek vizsgálják felül.

Aki az utasítás alján fel van sorolva? (Szeneczey Balázs, Pető György, Riz Levente, Szegvári Péter, Dabóczi Kálmán, Sidó Szabolcs, Kovácsné Tóth Ágnes)

Igen. Nyilvánvalóan bevonjuk majd a társadalmi szervezeteket is. Mint ahogy januárban én is tárgyaltam a Magyar Kerékpáros Klub elnökével.

Akkor átadtak egy saját javaslatcsomagot a felülvizsgálatra.

Köszönjük szépen, le is tették.

De azóta se kaptak rá semmilyen visszajelzést.

A szakmai főosztályon van ez az anyag, és be fogjuk építeni belőle azt, amiben egyetértünk.

Olvasta egyébként?

Természetesen.

És tetszett vagy sem?

Azt gondolom, nagyon szerteágazó, jó szakmai munka. Nyilván mindennel nem értek egyet, mert nekünk a közlekedést egységként kell kezelnünk. Van viszont benne néhány figyelemre méltó elem, amivel könnyű azonosulni Ilyen például az, hogy már az általános iskolás tananyagba be kellene építeni a kerékpáros KRESZ oktatását. 

Szóval akkor egy részét beépítik. De ki dönti el, mit? Ez a hét ember?

A munkában részt vesz még több érintett önkormányzati cég: a BKV, a BKK, a Városigazgatóság, a FÖRI, valamint a Városháza és az általunk bevont társadalmi szervezetek.

Mikor készülnek el a végső javaslattal?

A következő 2-3 hónapban.

Menjünk végig egyenként az ominózus öt ponton. Az első szerint nem prioritás az A-ból B-be legrövidebb út. Miért baj, ha a legrövidebb úton megy a kerékpáros?

Először is szeretném rögzíteni, hogy ez még nem egy eldöntött dolog. Egyelőre csak alapelveket fektettünk le , amelyek mentén felülvizsgáljuk a tervet. Azt gondolom, az, hogy A-ból B-be a legrövidebb úton jussunk el, nem szabad, hogy a legfontosabb tényező legyen.

Mert mi a legfontosabb?

Az, hogy a kerékpárhasználat egy valós, választható, biztonságos alternatíva legyen. Aki tegnap autóval indult el otthonról, ma biciklivel megy, holnap pedig tömegközlekedik. A lényeg, hogy mindenki szabadon dönthessen. Ha reggel biciklivel akarok munkába menni, azt megtehessem. Ha nem is mindig a legrövidebb úton, de egy ésszerű útvonalon eljuthassak a célomhoz. Ez a legfontosabb alapelv, ami mentén az elmúlt öt évben fejlesztettük a kerékpáros közlekedést.

Így van, például kijelöltek vagy 120 egyirányú utcát, ahol szembe a forgalommal is lehet kerékpározni. Most mégis az áll a főpolgármesteri utasításban, hogy ezt csak abban az esetben lehessen engedélyezni, ha az utca bal oldalán nincs parkolás és elég széles az utca. Ezzel a kritériummal az eddig kijelölt utcák többségében eltörlik a szembe kerékpározást.

Amikor kijelölték ezeket az utcákat, az is vezérelte a döntéshozókat, hogy hozzávarrják a gombhoz a kabátot, és a meglévő szokásokat legitimálják. Az azóta eltelt időszak tapasztalatait le kell vonni, és ahol nem vált be, ott változtatni. Nem az egyirányú utcában kerékpározás lehetőségét zárjuk ki, hanem az egyes helyszíneket vizsgáljuk meg abból a szempontból, hogy megfelelőek-e erre a célra. Csak azokon a szakaszokon lesz változtatás, ahol ez a lehetőség problémát okozott. De az sem kizárt, hogy ezzel párhuzamosan új utcákat is kijelölünk ilyen célra.

A Kerékpáros Klub szerint nem született ebből a helyzetből még baleset.

Az adatokat részletesen elemezni fogjuk, de az is fontos, hogy a későbbiekben se legyen ebből baleset. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy legyen elég hely, és a közlekedők jól lássák egymást. Az utcákat meg fogjuk vizsgálni egyenként. Ahol baloldalon is van parkolás, még ott is elképzelhető, hogy marad elég hely az autóknak, kerékpárosoknak.

A BKK úgy jelölte ki ezeket az utcákat, hogy elférjen egymás mellett a bicikli és az autó, ha nem fért el, ott nem engedték meg a szembe bringázást.

Ön is tudja, hogy ez egy élő organizmus, egy élő közlekedési szövet, ami működés közben más arcát tudja mutatni, mint a tervezés időszakában, ezért kell a tapasztalatokat időről időre kiértékelni.

Maradjunk a konkrétumoknál. 120 utcában újra ki fogják mérni, hogy hány centi széles hely kell a kerékpárnak, hány centi a kocsinak?

Sokféle vizsgálati szempont lehet. A legfontosabb tényező a biztonságos közlekedés.

Ha nincs baleset, nincs gond?

Nyilván a helyi önkormányzatnak, helyi lakosoknak is véleményük van ebben a kérdésben.

Egy helyi lakosnak milyen véleménye lehet? Zavarja a biciklicsengő hangja az álmát?

Azt gondolom, nem túl bonyolult, hogy egyes útszakaszokon kevésbé okoz problémát a témakör, van, ahol pedig konfliktusokat okoz. Nem kell ezt túlmisztifikálni. Minden fejlesztést, intézkedést egy bizonyos idő után felül kell vizsgálni. Az lenne a furcsa, ha nem így tennénk.

Na, de pont erre lennék kíváncsi, hogy milyen konfliktust okoz...

Akadályozza a forgalmat. Meg kell várni a szembejövő biciklistát, nem lehet továbbmenni, és ezáltal torlódást okoz. Sok a fizikai érintkezés, a balesetveszély, akkor is, ha baleset nem következik be. Nekünk minden közlekedő biztonságára oda kell figyelnünk.

Jó, tehát maradjunk annyiban, hogy minden utcában kimérik, mennyi helye van a kerékpárosnak, mennyi az autósnak, bár hogy hány centi a limit, azt most pontosan nem tudjuk meg...

Megnézzük, hogy ezeket a bizonyos konfrontációkat mi okozza, a rendészeti szabályok be nem tartása vagy nem eléggé normatív szabálykövető kerékpárhasználat vagy autóhasználat, esetleg a nem egyértelmű kitáblázottság. Nem sok utcáról van szó, egyenként megvizsgáljuk őket.

Azért itt van még egy bökkenő. Amikor a Bubi-rendszert felállította a főváros uniós pénzből, ezek az egyirányú utcák is a rendszer részét alkották. Ha most kiveszik belőle, nem féltik a támogatást?

Természetesen ez is egy szempont. Nem akarom a kényszerpálya szót használni, de nyilván a Bubi pályázat része volt, milyen útvonalakon tudnak haladni majd a biciklisek, tehát ez egy követendő szempont.

Világos, lépjünk tovább. Idézem a főpolgármesteri utasítást: A forgalommal párhuzamosan közlekedő kerékpáros számára nem kell külön kerékpárnyomot felfesteni. A kerékpárnyomokkal mi a baj?

A városban van néhány hely, ahol párhuzamosan fut kerékpárút, és az úttesten is szabad kerékpározni , ezeknek meg kell nézni a létjogosultságát, hogy mindkettőt fenn kell-e tartani. De mielőtt valaki félre akarná érteni, amit mondtam: egyetlen meglévő kerékpárutat sem fogunk megszüntetni.

Ez a pont nem erről szól, hanem az összes kerékpárutat jelző kerékpárnyomról a városban. Mondhatok rá egy példát, biztos ismerős, hiszen ott lakik: a Római-parton a Nánási út. Ahol, amíg nem voltak ilyen jelek, bizonytalanabb volt a kerékpározás. Ahogy felfestették, a kerékpáros tudta, hogy van helye az úton, és a jel ezt az autósok tudomására is hozta. Az eredmény pont az a biztonságosabb közlekedés, ami miatt a felülvizsgálatot kezdeményezték.

Szerkesztő úr, egyetértek. Éppen ezért nincs is ilyen döntés. Ez egy elv volt, ami mentén megnézzük a meglévő helyzetet, a forgalmi hatásait, hogy életszerű-e. Nem mentünk az ellenkező irányba, szerintem nem is fogunk.

A kérdés, hogy miért merülhetett fel, hiszen a vak is látja, hogy ez jó mind a kerékpárosnak, mind az autósnak.

A végső döntésig vezető úton nagyon sok szempont felmerül Tisztelettel javaslom, hogy vessük vigyázó tekintetünket a megfelelő előkészület utáni végső döntésre.

Rá fogjuk vetni. Addig is nézzük meg még a buszsávok kérdését: a főpolgármesteri utasítás szerint minimum 4,5 méter szélességűnek kell lennie a buszsávnak, hogy abban kerékpáros közlekedhessen. Ilyen széles buszsáv kevés van, ebből azt a következtetést vonták le a kerékpárosok, hogy minden buszsávból ki lesznek tiltva. Jogosan?

Ez a „főpolgármesteri utasítás” rossz kifejezés. A kabinet alkalmazza kollektív felvetések összefoglalására. A kicsempészett jegyzőkönyv utolsó mondata világosan fogalmaz: a vezetői értekezlet visszatér a témára. Nincs egyenlőség jel egyébként a Bajcsy-Zsilinszky úti buszsáv és a Szentendrei úti buszsáv között. Egyenként kell őket megnézni.

Abban van, hogy 4,5 méternél valószínűleg keskenyebbek.

Nevezzük ezt a 4,5 métert támpontnak. A legfontosabb a biztonságos kerékpárhasználat.

Rendben, fő a biztonság, jogos. Volt baleset buszsávban, ami miatt egyáltalán felvetődött a felülvizsgálat?

A balesetek száma valóban az egyik legfontosabb szempont. Nem elhanyagolható  szempont az sem, hogy vannak-e olyan szakaszok, ahol a kerékpárosok feltartják buszokat. A Kerékpáros Klub is nagy energiát fektet abba, hogy elmagyarázza a bicikliseknek, hogy ne tartsák fel a buszokat. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a jogok mellé kötelességek is társulnak. Ha már mindenképpen ellenséget kell keresni, szerintem a városi bringahasználat elfogadtatásának a legnagyobb ellensége a szabályokat be nem tartó kerékpáros. Jogos elvárás az, hogy a biciklis mint egyéni közlekedő lehetőleg ne akadályozza a buszon ülőket abban, hogy ők is időben elérjék úti céljukat.

A fővárosnak is nem erre kellene haladni a tiltás helyett? Hiszen ha a biciklis felfogja, hogy feleslegesen előzi a megállóban álló buszt, mert az úgyis visszaelőzi, akkor nincs feltartás. Ha viszont kitiltják a buszsávból a bringásokat, az autósokkal szúrnak ki, hiszen egy sávval beljebb, az ő sávjukban kell majd biciklizni.

Én szeretném, ha az egész interjúból kiderülne, hogy még nincs ilyen döntés, főleg nincs semmiféle generális tiltás. Döntés előtti fázisban vagyunk. Ez egy idő előtti, félinformáción alapuló, és félelemre apelláló huszárvágás volt a médiában a Kerékpáros Klub részéről Nem akarom azt hinni, bár sokan mondták ezt, hogy ez az egész azért történt, hogy az egyébként fantasztikus I bike Budapest megmozduláson minél több ember ott legyen. Egyébként nagyon furcsának tartom, hogy minket állítanak be kerékpárellenesnek, mikor 2010 óta soha nem látott változáson ment át ez a város kerékpáros szempontból is. Rengeteg kerékpáros fejlesztést hajtottunk végre, és tervezünk még végrehajtani, és létrehoztuk az egyik legfejlettebb európai közbringarendszert Budapesten.

Ha már a Bubiról van újra szó, az utóbbi időben mintha megtorpant volna. Nincsenek késésben a második ütemmel?

A bővítés ütemszerűen halad. Volt már egy egylépcsős fejlesztés, további 20 állomással, és 200 kerékpárral. Még az idei évben a Széll Kálmán tér átépítéséhez és a fonódó villamoshoz kapcsolódóan létesül újabb 14 állomás és beszerzünk újabb 114 kerékpárt. Most körvonalazódik egy  3-400 millió forintos bővítés 30 állomással és több száz kerékpárral Óbuda,  a XII. és a XIII. kerület felé. Csak a Bubi miatt 64 egyirányú utcát nyitottunk meg az elmúlt években a kerékpáros szembe forgalom számára, tehát nem mondható, hogy visszafejlesztenénk.

Na jó, de a kérdés az, hogy ezekből mennyi marad meg a felülvizsgálat utánra?

Nincs előre meghatározott szám.

De mit gondol, mégis?

Nem tudok tippelni, és nem is kívánok. Átfogó felülvizsgálat folyik, a Balázs Mór Terv bővítésével párhuzamosan. Ennek része a kerékpáros közlekedés felülvizsgálata.