Index Vakbarát Hírportál

Ön polgármester és szeretné, ha 13 milliárd forinttal több lenne a város kasszájában?

Itt a tuti módszer Dániából, kár hogy Magyarországon nem működne

2016.09.15. 15:07

Gladsaxe egy dán község, ami leginkább a magyar járásnak felel meg, mivel több település is tartozik hozzá. 66 ezren lakják, nagyjából mint Veszprémet, amelyik amúgy a testvérvárosa. 

Ami miatt izgalmas nekünk, és ami miatt a toplistájáról ismert Copenhagenize angolra fordított egy róluk szóló dán cikket, az várostervezési és városfejlesztési filozófiájuk. A filozófia persze nem a legjobb szó, filozofálgatással nem nagyon lehet félretenni több tízmillió eurót.

Gladsaxe-ben ez mégis sikerült. Az utak 94 százalékát ugyanis kerékpárbaráttá tették, ezzel párhuzamosan szinte mindenütt vagy 30-40 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek be, vagy elkülönített bringautakat alakítottak ki.

Az egészet még valamikor 1984-ben kezdték el, és az aalborgi egyetem legfrissebb kutatása szerint mára nagyon bejött a számításuk. A vizsgált időszakban összesen

24 millió eurót fektettek az átalakításba, ám ennek eredményeként 66 millió eurót takarítottak meg.

Leginkább az egészségügyi kiadásokkal. Ez alatt az idő alatt 15 százalékkal nőtt a bringaforgalom, miközben a számítások szerint 4500 balesetet kerültek el (összehasonlítva a fejlesztések előtti tapasztalatokkal). A balesetek pedig rendkívül költségesek, leginkább az egészségügy szempontjából (mentés, kórházi kezelés, rehabilitáció), ez forintra átszámolva egyes esetekben több milliós tétel.

A tanulmány emellett a bringával megtett kilométerenként 9 centet számít még a bevételi oldalon, hiszen a kerékpározás testedzés is, ami hozzájárul az egészség megőrzéséhez. Ez pedig megint csak csökkenti az egészségügyi kiadásokat.

A dolgot persze nem lehet egy az egyben átültetni a magyar viszonyok közé (és most hagyjuk a hozzáállást és más hasonló nyavalygásokat).  Egyrészt, mert az egészségügyi ellátáson valószínűleg kevesebbet takaríthatnánk meg, miközben az infrastruktúra-fejlesztés alighanem drágább lenne, mint Dániában. Emellett nem árt azt is figyelembe venni, hogy az egészségügyi ellátás sincs direktben az önkormányzatok kezében.

Persze ugyanúgy a mi pénzünkről van szó, akár állami, akár városi szintről beszélünk: a jobb bringás infrastruktúra nagyobb kerékpáros forgalmat és kevesebb balesetet, végeredményben kevesebb egészségügyi kiadást, és több kasszánkban maradó pénzt jelent.

Kíváncsi vagy, hogyan kerékpároznak más európai városokban? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!



Rovatok