Miközben a legtöbb nagyvárosban tipikus jelenet, hogy bringások tekernek át a zebrán, ha zöldet kapnak a gyalogosok, a szabályok szerint le kéne szállniuk és tolni a kerékpárt a túloldalig. Kivétel is van, ha az úttest használhatatlan, mert mondjuk teljes szélességében feltúrták, vagy elöntötte az árvíz, elvileg akár zebrán is tekerhetünk, de ez nagyon ritka. Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a témával, most pedig azért vesszük ismét elő, mert bár a szabályok és a szokások változatlanul ellentmondanak egymásnak. Egy halálos bringabaleset ügyében váratlan döntést hozott a Kúria, amelyről a Zaol.hu számolt be.

Belehalt sérüléseibe az a bringás, akit 2012. januárjában egy többsávos, stoptáblával védett főút zebráján ütött el egy autós, aki a baleset előtt 50-60 kilométeres sebességgel haladt. Mivel a bringás az úttest közepét elválasztó járdaszigetről hajtott elé, már nem tudott megállni, elütötte a kerékpárost, aki belehalt sérüléseibe.

A baleset pontos helyszíne nem ismert, de az ügyben első- és másodfokon is az autóst marasztalta el a monori, majd a budapesti bíróság. Egyebek mellett mindkétszer arra a KRESZ-szabályra hivatkozott, mely szerint a gépjárművezetőknek fokozott óvatossággal kell megközelíteniük a gyalogosátkelő helyeket és legfeljebb olyan sebességgel haladhatnak, hogy ha szükséges, biztonságosan meg tudjanak állni.

Az ítéletek szerint a tragikus balesetért a kerékpáros is felelős volt, hiszen a zebra előtt le kellett volna szállnia, de ezt nem tette meg. Az autóst ennek ellenére halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt egy év fogházbüntetésre ítélték, amelyet két évre felfüggesztettek és két évre bevonták a jogosítványát is.

A Kúria most megállapította, hogy a KRESZ csak abban az esetben írja elő, hogy az autósoknak meg kell állniuk a zebra előtt, ha gyalogos lép az úttestre, tehát ez az előírás nem védi a kerékpárosokat. Az első- és másodfokú döntést végül megváltoztatták és az autóst felmentették, mondván a nyeregben ülő kerékpárosnak nem volt elsőbbsége a zebrán és nem vette figyelembe a stoptáblát sem. Azt is hozzátették, hogy az autós megfelelt a legfontosabb közlekedési szabályának, és mindent megtett a baleset elkerüléséért, hiszen intenzíven fékezett az ütközés előtt.

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy a rendőrség álláspontja szerint zebrán tilos bringázni, sőt, Debrecenben külön táblákon hívják fel a figyelmet arra, hogy aki nem tolja át a gyalogosátkelőn a bringáját, büntetésre számíthat. Az Országos Rendőr-főkapitányság akkori válaszából az is kiderült, hogy a zebrán tekerésért 5 vagy akár 50 ezer forintos bírságot is ki lehet szabni, de nem vezetnek statisztikát ezekről az ügyekről. 

Mivel a kerékpárvezetőnek nincs elsőbbsége a zebrán, elvileg akkor sem kell megállniuk az autósoknak, ha olyan átkelőn tekernek eléjük, ahol a gyalogosokat át kéne engedniük. Ez persze nonszensz, hiszen senki nem gázol el szándékosan egy bringást, csak mert az nem szállt le a nyeregből a zebra előtt. A gond inkább az, hogy az autósok általában nem számítanak a gyalogosoknál gyorsabban mozgó járműre a gyalogosátkelőkön, ezért például egy olyan csomópontban, ahol autós és gyalogos egyszerre kap zöldet, át fognak hajtani, ha éppen senki nem lép le az útra. Ilyenkor a legveszélyesebb döntés áttekerni. 

A Magyar Kerékpárosklub álláspontja is egyértelmű. A szervezet szerint a zebra a járda meghosszabbítása, mindkettő a gyalogosoké, ezért a bringásoknak is azt javasolják, hogy tolják a gépet, és csak akkor üljenek a nyeregbe, ha mindenképpen muszáj, például ha bizonyos szakaszokon erre kényszeríti őket a közútkezelő a táblázással és felfestésekkel. 

Még több kerékpáros hírért kövesd a Kerékagyat a Facebookon!