Sokan esnek abba a hibába, hogy megvesznek egy drága bringát, aztán nem költenek rá, ezzel súlyos összegű alkatrészcserékre számíthatnak. A másik véglet olcsó bringát vesz, majd nem is törődik vele, ez sem a leghatékonyabb hozzáállás. Most megnéztük, hogy miből áll egy olcsóbb és egy drágább bringa tavaszi felkészítése.

Róbert éppen az alkatrészmosóba könyékig merülve fogad, egy hegyi bringa teljes hajtásláncát pucolja. Van itt váltó, csoportkerék, hajtómű, és annak ellenére, hogy nem tűnnek drámaian koszosnak, tisztességes mennyiségű olajos iszap gyűlt már össze a kádban. Nem sokkal mellette ott a Cube bringa is, amiről lekerültek, legfeljebb egy-két éves modell, nem is tűnik leharcoltnak, főleg ennek tudatában tűnik soknak a már levakart kosz.

A Doctor Bike kizárólag szervizként működik, alkatrészt nem is árulnak, mivel Csepelen rossz útnál csak kerékpáros nagykereskedésből van több. Róberték célja, hogy az ügyfelek a bringájukhoz és lehetőségeikhez mért szolgáltatást kapjanak, ezért a hagyományos szerelésen túl szervizcsomagokból lehet választani. 2500 forintért egy általános átvizsgálás mellett beállítják a féket és a váltót, 20 ezerért pedig mindent, ami elkophat vagy elhasználódhat, újra cserélnek, miközben apró darabjaira szedik a bringát. 

Sokan megdöbbennek az árakon, de a helyzet hasonló, mint az autóknál: ha veszünk egy drágább, esetleg prémiumautót, annak várhatóan nem annyiba kerül majd a szervizelése, mint egy dízel hármas Golfnak. Ilyen a bringa is, hiszen egy egyszerűbb hidraulikus első villa is megszenvedi, ha nem cserélnek benne olajat, mert ilyenkor a becsúszószár felületkezelése elkopik, és a villa tulajdonképpen mehet a kukába. A hidraulikus fék is érzékeny a folyadékcserére, csak ez még

A mosogatás célja az, hogy a használat során összegyűlt lerakódás eltűnjön, a gép 20 liter alkatrésztisztító Tengeblitz nevű folyadékot keringet, ez az adag 50 ezer forintba kerül. Aki már valaha szedett ki bringa hátsó kereket, valószínűleg találkozott a jellegzetes szürke ragaccsal, ami a kenőanyag, fémkopadék és por gusztustalan keveréke. Ezt mindenképp érdemes alaposan letakarítani akár otthon, évente többször is, hiszen ez koptatja a láncot, a lánckerekeket, és a váltókat is.

A legkritikusabb időszak a tél vége, mert ha télen is használják a bringát, az út sózásakor használt vegyszer legalább úgy károsítja az alkatrészeket, mint az autók sárvédőit. A kereskedelmi forgalomban kapható vegyszerek közül talán a Brigéciol a legjobb, igaz, használat után ezt is le kell mosni vízzel, hiszen hosszútávon korrodálhatja az alkatrészeket.

A bontásban eljutunk a középcsapágyig, ez nem a hagyományos, hanem a Shimano-féle integrált szabvány.  Azért szeretik, mert az acéltengelynek és a kovácsolt hajtókaroknak köszönhetően könnyűek, mégis elképesztően merevek az ilyen hajtóművek. Róbert, miután lepattintja a csapágyak porvédőit, mutatja, hogy a lánc oldalán már akadozik a csapágy. Nem célja, hogy mindent azonnal cseréljenek, ezért alaposan megtisztítja fémtisztítóval a csészét, majd újrakeni lítiumos zsírral. Ismerve a tulajdonos felhasználási szokásait, így még van benne egy szezon. A gyártó is számolt vele, hogy kvázi kopóalkatrészről van szó, a pár csapágy nagyjából 5000 forintba kerül. Természetesen nem szabvány, így nem tudjuk levenni a polcról a csapágyboltban. Itt is látszik az iparági szemléletváltás.

Vendéglátóm szerint többen bringáznak, mint pár éve, de ez nem azt jelenti, hogy több bringát is adnának el. A válság éveiben sokan tették le az autót, mint napi használatú eszközt, és ültek át bringára, ám ezt leginkább olyan bringákkal tették, ami éppen kéznél volt, vagyis a minél olcsóbb megoldásra törekedtek. Voltak igényesebbek is, akik megvették a jó bringát, majd áldoztak is rá, de nem ez a jellemző,

Róberték regisztrálják a náluk elvégzett javításokat, a gyári számok mellé fényképek tartoznak, így egyfelől követhető a szerviztörténet, másfelől a szerelő is tudja bizonyítani a javítás tényét, ha valaki alaptalanul varrna a nyakába egy garanciális problémát.

A villa is kikerül az éppen szerelt Cube-ból, így a kormánycsapágy is megtisztulhat. Ez egy félintegrált 1,1/8-ad colos villanyakat fogadó golyóscsapágyas szabvány, ma nagyjából ez a legelterjedtebb. Amint kikerülnek a golyók, látszik, hogy rendben van a porzáró, nem koszos a kenőanyag. Ennek ellenére ezt is kitakarítják, újrazsírozzák, Róbert csak utána építi vissza a helyére. A villához most nem kell nyúlni, ezt tavaly ősszel szervizelték utoljára, akkor kicserélték benne a kenőanyagot, legközelebb majd az idei szezon végén szedik szét.

Az összeépítés előtt már csak a fék van hátra, ez a Shimano szérián kívüli, kétdugattyús hidraulikus féke, a Deore sorozatnak felel meg. Nem rég ebben is folyadékot cseréltek, most csak légteleníteni kell, hiszen idővel emiatt nyúlóssá válik a fékkar, romlik a fékhatás. Az aprócska olajtartály a kormányon van, egy ehhez a rendszerhez gyártott légtelenítő szerszámmal lehet megszabadítani a buborékoktól. Ahány gyártó, annyi előírás létezik arra, hogy milyen gyakran érdemes cserélni a fékfolyadékot, ez fék felépítésétől és a használt fékfolyadéktól egyaránt függ, viszont kétévente mindenképp érdemes megejteni.

Még egy pár új fékbetét bekerül, ez általános, gyantás betét, hobbi használatra ez az ideális, a versenysportban viszont ismertek fémes, vagy kerámia-ötvözet betétek is. A Doctor bike fő profilja ez, vagyis a bringa hidraulikus alkatrészeinek javítása és karbantartása: a legtöbbet fékből, rugóstagból és villából hozzák. Csodát persze ők sem tudnak tenni, van az a pont, amikor már nem éri meg a javítás, újat kell venni, ilyen például az, amikor a hidraulikus fék fékdugattyúi megszorulnak, sokszor olcsóbb újat venni, mint nekiállni a felújításnak, főleg, hogy gyakran felújítókészlet sincs. Márpedig ha valamin, a féken nem érdemes spórolni.

Két órával a mosás után visszakerülnek a hajtás elemei, a bovdeneket nem kell cserélni mert még jó állapotúak. Állandó vitatéma, hogy a váltóbovdent szakaszosan, a váz szemeibe befűzve, vagy egy hosszú tokban érdemes-e behúzni. Róbert szerint abból a szempontból jobb az egyben elvezetett bovden, hogy kevesebb ponton juthat be szennyeződés.

Összeszerelés után csak a kerekek vannak hátra, ezeket a centírozó állványon forgatják meg. A minimális nyolcast még ki lehet húzni, de már vannak küllők, amiken nem akarnak elfordulni az anyák. Gyakran előfordul, hogy a korrózió miatt az anya és a küllő összeáll, így erőltetésre egész egyszerűen elpattan a küllő.

A Cube XC bringa kész, ez a javítás a Pro csomag volt, a tulajnak 12 ezer forintjába került, viszont legalább garantáltan megbízható géppel vág neki a szezonnak. Kíváncsiságból elvittük az egyik kollégánk évekkel ezelőtt 15 ezer forintért vásárolt városi biciklijét is. Ez egy 29-es kerekű, háromsebességes agyváltóval szerelt, acélvázas darab, legalább 30 éves. Télen-nyáron megy, gazdája napi 5-6 kilométert hajt bele a munkahelye és a lakása között, most arra panaszkodik, hogy a hátsó fék szorul, de annak is örülne, ha valamivel jobban fognának a patkófékek.

A hátsó fék problémája azonnal kiderül, mivel az egyik bovdentok vége felfelé áll, a vázon lecsurgó víz belefolyik, korrodálja a bovdent, amitől nehezebben jár. A cseréje mindössze két perc, viszont a fékerő növelése már keményebb dió. Jellegéből adódóan a patkófékből nem hozható ki több, csak akkor, ha nagyobb fékpofákat szerelnek rá, viszont így előfordulhat, hogy a fékszerkezet kopott tengelye eltörik a nagyobb csavaró erőtől.

A kerekek alapvetően rendben vannak, nem kotyognak, viszont a centrírozásukra már nem vállalkoznának a szervizben, mivel a teljesen összekorrodált küllők és küllőanyák miatt csak elpattanna. Róbert szerint ezek a vastag, 2,3 milliméteres átmérőjű küllők tartósak, de ennyi év azért már ezeknek is sok. Egy ilyen bringát használni kell, amíg egyben van, majd elgondolkodni rajta, hogy egy drágább fődarab cseréje megéri-e. Ez szigorú értelemben vett közlekedési eszköz,

és ezt bőven tudja is, többet jelenlegi formájában nem érdemes mást várni tőle.

Ha nem is visszük szezon elején nagy generálra a bringánkat, az jól látszik, hogy a folyamatos tisztán tartás rendesen megdobja a technika élettartamát. Az a heti pár perc, ami a takarítással telik, elég sok időt és főleg pénzt takaríthat meg a későbbiekben. Viszont, ha beruházunk egy komolyabb darabra, ami esetleg nem csak közlekedésre, de hobbi szintű sportolásra is alkalmas, mindenképp érdemes néha elvinni egy műhelybe, ahol minden szerszám és szakértelem megvan hozzá, ami a legtöbb esetben otthon hiányzik. Ráadásul egy szakszerűen karbantartott bringán a mozgás élménye is nagyobb.