Tíz napja jelent meg a Gellért tér: itt a KRESZ-világ nyolcadik csodája című cikkünk, ami jelentős vitát kavart. Egyik olvasónk a cikk alapján bejelentést tett a Járókelő.hu-n, és mint jelezte lapunknak, az érintett közútkezelő, a Budapest Közút szokatlan gyorsasággal válaszolt. De nemcsak a gyorsaság volt szokatlan, hanem a konstruktivitás is, ahogy kezelték a problémát. Válaszuk szerint a Szabadság híd – Szent Gellért tér – Kelenhegyi út forgalmi rendjét felülvizsgálták, és a következő intézkedéseket hozták:

1. A kanyarodó főútvonalat a forgalmi rend egyértelműsítése érdekében megszüntetik, a Duna vonalában haladóknak lesz a továbbiakban elsőbbségük.
2. A hídról levezető kerékpárnyomokat szintén megszüntetik.
3. A forgalmi rend változását előjelző táblák fogják jelezni, a hídról lehaladóknak és a Kelenhegyi útról kihaladóknak lesz elsőbbségadási kötelezettségük a forgalmi rend változás bevezetése után, és változatlanul „telezöldes” irányítással fogják működtetni a jelzőlámpás csomópontot a kapacitások biztosíthatósága érdekében.

A Budapest Közút részéről hozzáfűzték, hogy a jelzőlámpa egyébként 0–24 óráig folyamatosan működik, az elmúlt évben pedig összesen csak kétszer hibásodott csak meg, ilyenkor a hibabejelentéstől számított két és fél órán belül a helyreállítás megtörténik, tehát a jelzőlámpa tulajdonképpen egész évben folyamatosan működik.

A döntésről megkérdeztük Pető Attilát, a Kreszprofesszort is, aki sikerként értékelte a közútkezelő lépését. Mint mondta, a kanyarodó főútvonal megszüntetése nemcsak a lámpák szempontjából fontos, hanem ezáltal egyértelműbb lesz az irányjelző használata, illetve a hídról érkező kerékpárosokkal kapcsolatos elsőbbségadási kötelezettség is.

Hozzátette, hogy a bicajosok biztonságosabb közlekedését a félreértelmezhető kerékpárosnyom megszüntetése tovább növeli, és így a kerékpárosok az általános besorolási rendnek megfelelően tudnak majd elhelyezkedni. A telezöldes irányítás továbbra sem oldja meg a Szabadság hídról balra és a Kelenhegyi útról jobbra egyszerre bekanyarodók problémáját, de valóban a nyilas zöld alkalmazása a forgalomáteresztő kapacitást csökkenésével járna, ami miatt torlódások alakulnának ki.  

Végül elmondta, hogy a forgalomirányító jelzőlámpákkal ellátott kereszteződések mindig is a legbiztonságosabb úttalálkozásoknak minősülnek, azonban pont ezek a helyek azok, ahol nagyságrendileg megugrik a bekövetkezendő balesetek lehetősége abban az esetben, amikor a lámpák nem működnek. Tény, hogy igen ritkán fordul elő üzemhiba, de a közlekedők jogosan számíthatnak ebben az esetben is kiszámítható, logikus és jól értelmezhető forgalomtechnikai megoldásokra.