A NATO új hírszerzési főnökét a KGB képezte ki, ez pedig több NATO-diplomatában aggodalmat kelt, írta Judy Dempsey a New York Times (NYT) hétfői számában.
Az NYT cikkében megemlíti, Laborcot annak ellenére nevezte ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Szilvásy György titokminiszter javaslatára, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága nem támogatta.
A lap Laborcról megemlíti, hogy 1983 és 1989 között Moszkvában tanult az orosz hírszerzés akadémiáján, ráadásul a Nemzetbiztonsági Hivatal honlapján ezt a tényt meg sem említik, sőt Laborc KGB-s múltjáról a NATO hírszerzési bizottságának több delegáltja sem értesült.
(A honlapon mindössze annyi tudható meg Labroc tanulmányairól, hogy nemzetközi kapcsolatokról szerzett egyetemi végzettséget.)
A magyar miniszterelnök jóváhagyta Laborc "kinevezését, miután meggyőződött róla, hogy szakmai felkészültsége megkérdőjelezhetetlen", közli az NYT berlini tudósítója a Miniszterelnöki Hivatal válaszát. A MeH szerint egyetlen diplomata sem tiltakozott Laborc kinevezése miatt a magyar kormánynál.
Az NYT által megkérdezett NATO-diplomaták nagy része nem akart nyilatkozni az ügyről, mások csak névetelenül vállalták véleményüket. "Hírszerzési ügyekben nem kommentáljuk a kinevezéseket" - közölte az Egyesült Államok NATO-nagykövetsége.
"A NATO konszenzusos döntéseket hoz. Ha megkérdőjeleztük volna Laborc kinevezését, a legfelső szinten, a magyar miniszterelnököt kellett volna szóra bírnunk" - mondta egy kelet-európai diplomata. A lap által megkérdezett diplomaták szerint a kinevezés megakadályozására nem volt lehetőségük.
Bor nem válik vízzé?
A nyolcvanas években a moszkvai KGB-akadémián képzett Laborc személye egyes NATO-diplomaták szerint gyengítheti a szervezet biztonságát, és ezzel a tagállamok közötti információcserét is lassíthatja, a tagországok ugyanis óvatosabban számolnak be egymásnak értesüléseikről.
"Van itt egy személy, akit a KGB képzett ki. Nem vagyok benne biztos, hogy sokat változott volna a hozzáállása" - mondta egy másik diplomata, és hozzátette "A NATO, ki kell mondani, egy nagyon lyukas szervezet."
A lap megemlíti, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország 1999-es, majd Románia és Bulgária 2004-es csatlakozása óta elterjedt az a nézet diplomáciai körökben, hogy amit a NATO megtud, arról Moszkvában is azonnal értesülnek. A lap által megkérdezett források azt állították, Szerbia 1999-es bombázásakor is sok mindenről előre tudtak Belgrádban.
"A régi kommunista nómenklatúra és titkosszolgálatok még mindig tevékenykednek Bulgáriában és Romániában. De azt kell mondanom, Magyarország esete is nagyon, nagyon kiábrándító" - fogalmazott egy, a lap által megkérdezett diplomata.
Balázs Péter: Ez egy belpolitikai ügy
A lap megemlíti, hogy a Fidesz ellenezte leginkább Laborc kinevezését, mert Laborc kiszorítja a nemzetbiztonsági szervezetekből azokat a fiatal, nem a kommunista rendszerhez köthető szakembereket, akik 1990 után kerültek a szolgálatokhoz.
A lap által megkérdezett, kormánypártiként megemlített Balázs Péter, a CEU tanára ugyanakkor úgy véli, 20 év alatt sok minden változott Magyarországon. "Ez az egész csak belpolitikai ügy. Csak azért, mert valaki Moszkvában tanult a nyolcvanas években, nem gondolom, hogy 20 év után ki kellene rúgni."
A lap megemlíti továbbá, hogy amerikai és brit vélekedések szerint Gyurcsány igen jó kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ennek egyik jele volt, amikor Magyarország a Déli áramlat gázvezeték megépítése mellett érvelt a Nabucco ellenében. Bár ez az álláspontja azóta változott a kormánynak.