2235 milliárd forinttal 17 170 milliárd forintra növelte katonai költségvetését Kína, írja a Daily Telegraph. A lap beszámolója szerint a 15 százalékos emelés kicsit alatta marad az utóbbi évek átlagának, mert a kormányzat most elsősorban a visszaeső gazdaság gondjaira koncentrál. Összességében azonban 2006 óta így is több mint ötven százalékkal nőtt a kínai katonai büdzsé.

Ráadásul az Egyesült Államok felderítése szerint a hadseregre fordított összeg jóval meghaladja a hivatalosan beismertet, hiszen számos beruházás, köztük jelentős fegyverbeszerzések maradtak ki a hivatalosan nyilvánosságra hozott költségvetésből. Li Csao-hszing (Li Zhaoxing) volt külügyminiszter, a parlament szóvivője tagadta az amerikai vádakat. Szerinte országa az ENSZ előírásainak megfelelően számol be katonai költekezéséről.

"Kínában nincs titkos katonai költségvetés" - állította a lapnak nyilatkozva. Elmondása szerint a katonai kiadások a költségvetés 6,3 százalékát, a gdp 1,4 százalékát teszik ki - miközben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia GDP-je négy százalékát költi hadseregére.

A Telegraph szerint köztudott, hogy Kína elsősorban nukleáris kapacitását fejleszti, és bár hivatalosan még nem ismerte el, de már kiszivárgott, hogy megépítik az első kínai repülőgép-hordozót is. Az viszont nem világos, hogy ezek a költséges fejlesztések is szerepelnek-e a védelmi büdzsében.

Li szerint a katonai kiadások egy jelentős részét a katonaság hagyományosan spártai életkörülményeinek javítására szánják. Jelentősebb összeget fordítanak az informatikára is, hiszen az elmúlt húsz évben a kínai hadsereg nagyon lemaradt az amerikai mögött. Jelentős összeget emésztenek fel a hadsereg kárelhárító feladatai is - a tavalyi, nyolcvanezer halálos áldozatot követelő szecsuáni földrengés helyreállítási munkáit részben a hadsereg végzi.