A bolíviai biztonsági erők csütörtökön Santa Cruzban lelőttek két magyar és egy ír egy állampolgárt, akik a hatóságok szerint merényletre készültek az ország elnöke ellen. Evo Morales Bolívia első indián származású elnöke. A szocialista politikus 1997-ben került a parlamentbe, és egy sikertelen 2002-es kísérlet után 2006-ban választották elnökké a szegények felemelését és sok egyéb mellett a kokalevél termesztésének legalizálását ígérő programmal.

Hatalomra kerülése komoly feszültségforrást jelentett az ország lakosságának kevesebb, mint negyedét kitevő gazdag fehérek és a szegényebb indiánok között. A Morales politikáját elutasító fehér elit autonómiát követel, a kiéleződött belpolitikai küzdelemben a zavargások gyakran halálos áldozatokkal is járnak Bolíviában.

Bolívia Dél-Amerika legszegényebb országa, a 9,1 milliós lakosság 60 százaléka nagy szegénységben él. A népesség négyötöde az Andokban él, többségük La Paz tartományban. A szegény családból származó Morales szerint a kapitalizmus felelős a környezeti problémákért, hatalomra kerülése után telekommunikációs és energiaipari cégeket, valamint földterületeket államosított.

Bolíviában a lakosság 15 százalékát kitevő fehérek évszázadok óta szinte külön világban élnek, az általuk lakott tartományokban van az ország gázkészletének nagy része, és sokáig kezükben volt a politikai és a katonai vezetés is. Ezt Bolívia történelmében először Morales választási győzelme, majd pártja alsóházi diadala tudta megfordítani.

Morales reformjai következtében a gazdagabb tartományokban élő fehér elitnek áldozatokat kellett hoznia a szegényebbek kedvéért. A fehérek dolgoztak azoknál a nemzetközi cégeknél, amelyeket részben államosítottak, emellett családjaik nagy földbirtokait az elnök részben felosztotta az ajmara és kecsua indiánok között.

Bolívia ellenzéki vezetés alatt álló tartományaiban a 2008. végén bejelentett, az indiánoknak kedvező tervezett alkotmánymódosítás miatt tüntetések robbantak ki. A tiltakozási hullám szeptemberben erőszakba csapott át, az ország északi részén fekvő Pando tartományban a kormánypártiak és ellenzékiek közötti összecsapásokban csaknem 30 ember vesztette életét.

Santa Cruz, valamint Pando, Beni, Tarija és Chuquisaca vezetői azt követelték a baloldali populista politikát folytató Moralestől, hogy állítsa le a tervezett alkotmányos reformokat, és biztosítson nagyobb önállóságot a tartományoknak. Az autonómiát követelő tartományok tisztviselői minden lehetséges kérdésben ellentmondtak Moralesnek, a földgázból befolyó bevételek elosztásától kezdve egészen a helyi rendőrség irányításáig.

Az új alkotmányt 2009. január 25-ére kiírt népszavazásban a lakosság kétharmadának támogatásával végül elfogadták. Ugyanakkor az autonómiát követelő tartományok lakóinak nagy többsége ellenezte a módosítást.

Morales külföldi politikai szövetségesei Hugo Chávez venezuelai elnök mellett Dél-Amerika baloldali állami vezetői, Raúl Castro kubai, Lula Da Silva brazil, és Néstor Kirchner argentin elnökök. A bolíviai vezető az Egyesült Államokkal szemben megválasztása óta rendkívül kritikus: 2008. őszén kiutasította országából az amerikai nagykövetet, mert az állítólag kormányellenes propagandát folytatott.