Az egészen biztosnak tűnik, hogy a jelenleg is kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus nyeri a szerdán a Dél-afrikai Köztársaságban megrendezett parlamenti választásokat, csak a győzelem aránya kérdéses. Az új parlament választja majd meg két hét múlva az ország új elnökét, aki egészen biztosan az őt körüllengő korrupciós vádak ellenére is népszerű Jacob Zuma lesz.
Szerdán parlamenti választásokat tartanak a Dél-afrikai Köztársaságban, Afrika gazdaságilag és iparilag legfejlettebb államában, ahol azonban a lakosság jelentős része nagy szegénységben él. A most megválasztott 400 képviselő dönt majd két hét múlva az ország új elnökéről.
A választás kimenetele nem sok meglepetést ígér, az apartheid-rendszer 1994-es felszámolása óta tartott negyedik szavazáson is az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) biztos győzelme várható. A párt a legutóbbi, 2004-es szavazáson 70 százalékot szerzett. Az apartheid rendszer és a mai vezetés viszonyáról bővebben itt olvashat>>>
A valódi kérdést most az jelenti, megtudja-e őrízni kétharmados többségét az ANC a parlamentben, vagy be kell érnie egy kisebb győzelemmel. A sajátos viszonyok miatt már az is jelzésértékű lenne, ha a párt 60 százalék alatt végezne. Egy ilyen forgatókönyvre azért van esély, mert az országot az első szabad választások óta irányító párt népszerűségét egy sor botrány és belső harcok árnyékolják be, amelyek 2008-ban pártszakadáshoz vezettek.
A fajüldöző rezsim 1994-es bukását követően az ANC színeiben a 2008-ban 90. születésnapját ünneplő Nelson Mandela lett az ország első elnöke. Afrika egyik legnagyobb formátumú politikusa az első ciklus után az AIDS elleni küzdelemre, nemzetközi problémák megoldására és békemissziókra koncentrált, a hatalmat pedig átadta kiválasztott utódjának, Thabo Mbekinek.
Az új elnök mellett fontos szerepet töltött be a pártban Jacob Zuma, aki Mbeki közvetlen helyettese lett, írja a Telegraph. Mandela utódjának 2004-es második győzelmét követően fokozatosan rivalizálás alakult ki a két politikus között. A megerősödő Zumának 2007-ben sikerült megszereznie a párt vezetését, és pártelnökként egy évig sem tartott neki Mbeki megbuktatása. 2008. szeptemberétől egy ideiglenes köztársasági elnök irányította az országot, azonban a szerdai választások után felálló parlament egészen biztosan Zumát választja meg az ország vezetőjének.
A 67 éves politikus népszerűségét beárnyékolják a még a kilencvenes évek végére nyúló korrupciós vádak. Mbeki vesztét éppen az okozta, hogy a bíróság 2008. szeptemberében formális okokra hivatkozva ejtette a vádakat Zuma ellen. A pártelnök köre egyértelműen Mbekinek tulajdonította az ötmiliárd dolláros fegyverüzlet és nemi erőszak vádjának erőltetését.
A korrupció kérdése a mostani választási kampányban újból előkerült, az ellenzék szerint ugyanis az ügyészség a kormánypárt nyomására ejtette a vádakat Zuma ellen. A korrupciós vádak ugyanakkor nem különösebben riasztották el a választókat. "Mindannyian korruptak" - vont vállat az egyik 21 éves fiatalember, aki most először szavaz, állítása szerint az ANC-re, írja a Los Angeles Times.
A leendő elnököt körüllengő botrányok azért is maradhattak valódi visszhang nélkül, mert elemzők szerint Zuma igazi populista, tömegek megmozgatására képes, lényegében ez adja pártbeli hátszelét is. A pártjának baloldala és a szakszervezetek kifejezetten kedvelik, szemben az üzleti körökkel. Kampányában azt ígérte, hogy az ország demokratikus átmenetéből származó előnyöket elérhetővé teszi majd a szegények számára is.
2008. végén még úgy tűnt, hogy előretörése miatt nem fenyeget a pártszakadás veszélye, azonban Mbeki támogatói mégis kiváltak az ANC-ből és Emberek Kongresszusa (COPE) néven saját pártot hoztak létre. A COPE a Reuters szerint elvehet valamennyi támogatást az ANC-től, komolyabb térnyerése pedig egyértelműen arra utalna, hogy a lakosság kezd elfordulni a Zuma vezette főszárnytól.
Az Ipsos-Markinor felmérése szerint ugyanakkor az ANC 65 százalékával szemben az elszakadók csak 9 százalékos eredményre számíthatnak, részben azért, mert nem tudtak országosan megfelelő szervezetet kiépíteni az elmúlt fél évben.
A közvélemény-kutató szerint várhatóan a korábban főként a fehéreket és félvéreket megszólító ellenzéki Demokratikus Szövetség sem tudta jelentősen növelni népszerűségét a feketék körében, ezért most is 12 százalékot érhet el. A parlamentbe juthat még az Inkatha Szabadság Párt, amelyik öt éve 7 százalékon végzett.
Az elszakadókkal megerősödő ellenzéknek a fehérek mellett sikerült ugyan szavazatokat szereznie az egyre népesebb fekete középosztály körében, azonban az ANC valódi kihívásához a szegények és munkanélküliek megnyerésére lenne szükség. Márpedig közöttük egyelőre töretlen a kormánypárt támogatottsága.
Hiába egyértelmű probléma a munkahelyek és számos szolgáltatás hiánya sok településen és a nyomornegyedekben, az ellenzéknek nem sikerült a kormánypárt ellen fordítania a szavazókat.
Bár elméletben van esély az ellenzéki pártok előretörésére, azonban valódi céljuk inkább az lehet, hogy megszerezzenek egy-egy tartományt és növeljék támogatottságukat a korábban egyértelműen az ANC fellegvárának számító területeken, véli a Los Angeles Times elemzője. Az így megszerzett bástyákat elemzők szerint majd kiindulópontként használhatnák egy 2014-es választáson.