Az észak-koreai hadsereg bejelentette: hadüzenetnek tekintik Dél-Korea keddi csatlakozását a tömegpusztító fegyverek elleni nemzetközi kezdeményezéshez. Hétfőn három, kedden is három tengeri és légi célpontok ellen bevethető rakétát tesztelt az észak-koreai hadsereg. Hétfőn föld alatti atomrobbantást hajtottak végre, időközben újraindították a korábban leállított jongbjoni atomlétesítményt is.
Újabb rövid hatótávolságú rakétát lőtt fel Észak-Korea, három nap alatt már a hatodikat, jelentette szerdán a Jonhap dél-koreai hírügynökség a szöuli elnöki hivatal egyik tisztségviselőjére hivatkozva. A forrás szerint a rakétát kedden késő este bocsátották fel az ország partvidékéről.
Dél-Korea kedden bejelentette csatlakozását a PSI-hez, a tömegpusztító fegyverek elterjedését meggátló kezdeményezéshez, válaszul a hétfői észak-koreai rakétakísérletre. Észak-Korea szerdán közölte, hadüzenetnek tekinti Dél-Korea lépését. A hadsereg közleménye, amelyet a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség ismertetett, hangsúlyozza, Phenjan a továbbiakban nem tekinti magára nézve kötelezőnek az 1953-ban megkötött fegyverszüneti megállapodást, miután az Egyesült Államok "beléptette dél-koreai bábjait" a kezdeményezésbe.
Arra is figyelmeztetett, hogy azonnali kemény katonai lépéseket tesz, ha Dél-Korea a PSI-re hivatkozva feltartóztat vagy megpróbál átkutatni észak-koreai hajókat. Hangsúlyozta azt is, nem garantálja a jövőben a nyugati partjaihoz közelítő hajók biztonságát.
"Akik provokáltak bennünket, azoknak könyörtelen és elképzelhetetlen büntetéssel kell szembenézniük. Az imperialisták és a Ri Mjong Bak (dél-koreai elnök) körüli árulók hadiállapotba taszították a Koreai-félszigetet" - áll a közleményben.
Szöul korábban csak megfigyelői státussal rendelkezett a szervezetben, hogy ne ingerelje az északi szomszédot. A hivatalosan egymással ma is hadiállapotban lévő két ország kapcsolata különösen feszültté vált, azóta, hogy 2008 februárjában Ri Mjong Bak lett Dél-Korea elnöke. Az új államfő, szakítva elődei békülékeny megközelítésével keményvonalas politikát folytat Észak-Koreával szemben, és a Phenjannak nyújtott segélyeket attól teszi függővé, hogy Észak-Korea kézzelfogható előrelépéseket tesz-e az atommentesítés terén.
A világtól elszigetelve élő, sztálinista vezetésű Észak-Korea rakétakísérletek egész sorát végezte azóta, hogy hétfőn végrehajtotta második kísérleti atomrobbantását. Szöuli tisztségviselők szerint Phenjannak a rakéták felbocsátásával részben az a célja, hogy távol tartsa Észak-Koreától az amerikai és dél-koreai felderítő repülőgépeket, amelyek ellenőrizhetnék a nukleáris robbantás megtörténtét.
Észak-Korea kedden két rövid hatótávolságú rakétát lőtt ki az ország keleti partvidékén, Hamhung város közeléből. Az egyik rakéta légi, a másik tengeri célpontok ellen használható. Hétfőn három, szintén rövid hatótávolságú rakétát bocsátott fel.
Phenjan azután döntött a rakétakísérletek folytatása mellett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elítélte a hétfői kísérleti atomrobbantást. Észak-Korea azóta fenyegetőzött újabb nukleáris és rakétakísérletekkel, hogy az ENSZ BT április 5-én elítélte egy nagy hatótávolságú rakéta fellövése miatt.
Az ENSZ BT-nek időre van szüksége ahhoz, hogy kidolgozza annak a határozatnak a szövegét, amellyel megbünteti Észak-Koreát nukleáris és rakétakísérleteiért, közölték kedden diplomaták. Azután nyilatkoztak erről, hogy a világszervezet New York-i székházában helyi idő szerint kedden megkezdődtek az egyeztetések a szövegtervezetről.
A megbeszélésen az öt állandó BT-tagország - az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország -, valamint Japán és Dél-Korea ENSZ-nagykövetei vettek részt. A tárgyalásoknak az a célja, hogy a hét ország megállapodjon a szövegtervezet alkotóelemeiről, és a tervezetet a 15 tagú BT elé terjesszék.
Jean-Maurice Ripert francia ENSZ-nagykövet a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy dolgoznak, és szükségük van időre. Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet ezzel egybehangzóan beszélt újságíróknak a kilátásokról. A keddi egyeztetést jónak minősítette, de megjegyezte, hogy ez csak az első lépés.
Rice szerint a hét ország egyetért a határozat céljaiban, amelyekkel nagyon világosan és egyértelműen ki akarják nyilvánítani: Észak-Korea lépései ellentétesek a békével és a régió biztonságával, sértik a nemzetközi jogot, és komolyan kell kezelni azokat. A diplomata azonban részletekbe nem bocsátkozott.
Amerikai kémműholdak felvételeinek tanúsága szerint Észak-Korea újraindította jongbjoni atomlétesítményét, beváltva az egy hónapja tett fenyegetését, írta szerdán a Csoszun Ilbo című dél-koreai lap.
Phenjan április végén már bejelentette ugyan, hogy elkezdte feldolgozni az erőműből származó, elhasznált nukleáris fűtőelemeket, hogy atomfegyver gyártására alkalmas plutóniumot nyerjen ki belőlük, de a tevékenység tényleges megkezdésének eddig nem volt jele.
A Csoszun Ilbo meg nem nevezett szöuli kormányforrásra hivatkozva szerdán viszont azt írta, hogy amerikai kémműholdak több olyan jelet is észleltek, amely az újrafeldolgozás megkezdésére utal. Ezek egyike az, hogy gőz áramlik ki az atomlétesítményből.