Orbán Viktor Esztergomban elmondott beszéde miatt hívott össze mára rendkívüli ülést a szlovák parlament. A Kárpát-medencéből bekerülő magyar EP-képviselők összefogására buzdító orbáni mondatok kiváló ürügyet szolgáltattak a magyar kártya ismételt előhúzására, a szlovák kormánypártok célja ezzel az, hogy eltereljék a figyelmet korrupciós ügyeikről és feltüzeljék a választókat. Az Európai Parlamentben van lehetőség a különböző országokból jövő magyar képviselők összefogására, de jelentős befolyást így sem érhetnek el.
Várhatóan heves érzelmi reakciók és politikai vagdalkozás jellemzi majd szerda délután a szlovák parlament rendkívüli ülését, amelyet Orbán Viktor május 23-án tett kijelentései miatt hívtak össze. Az ülést a kormányzó szociáldemokraták képviselője, egyben európai parlamenti listavezetője, Boris Zala indítványozta, hogy "elítéljék Orbán Viktor Fidesz-elnök és néhány más politikus európai parlamenti választási kampány során tett ismételt nacionalista kijelentéseit, melyek az etnikai elkülönüléshez, a szomszédos államok szuverenitásának tagadásához és Szlovákia területi egységének megkérdőjelezéséhez és a térség stabilitásának megbontásához vezetnek". A határozati javaslat tervezett szövege mindemellett "nagyra értékeli a Szlovák Köztársaság magyar nemzetiségű polgárainak hozzájárulását az ország közös értékeihez".
Orbán Viktor május 23-án Esztergomban Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnökével közösen tartott kampányrendezvényt. Orbán az EP-képviselőségre aspiráló magyarországi, romániai és szlovákiai magyar politikusokra utalva azt mondta: a június 7-i európai parlamenti választáson eldől, hogy a Kárpát-medencei magyarságot hányan képviselhetik majd Brüsszelben, a szavazófülkében minden magyarra egy másik magyar vár a határon túlról.
Ján Slota, a szlovák kormánykoalíció tagjának számító szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezezetője azonnal ráugrott Orbán kijelentéseire (az MKP elnökére ezúttal nem tudott támadni, Csáky Pál ugyanis Orbán Viktor után arról beszélt, hogy ők Szlovákia lojális állampolgárai, tisztelik a szlovák népet és megértésben akarnak együtt élni). Slota szerint Orbán szavai „erősen bűzlenek a neonácizmustól, neofasizmustól, de legalábbis a nagymagyar sovinizmustól". A szlovák pártelnök szerint katasztrófát jelentene, ha a Szlovákiára eső 13 EP-mandátumból az MKP szerezne meg hármat-négyet.
A Fidesz velős válasza sem késett Slota kirohanására. Szijjártó Péter azt mondta: Slota már „többször bizonyította magáról, hogy egy bunkó, ezt most is igazolta". A Fidesz szóvivője szerint "nagyon furcsa, ha egy európai uniós tagország vezető politikusa nem veszi észre, hogy a jelenlegi folyamatok éppen abba az irányba mutatnak, hogy a nemzetek sokkal fontosabbak lesznek, mint az országhatárok."
A kérdésben Robert Fico szlovák kormányfő is állást foglalt, és nem cáfolt rá szélsőséges koalíciós partnerére. Fico szerint abszurd, hogy bárki is valamiféle "fiktív államnak" minősítse a Kárpát-medencét. „Vagy olyan képviselőink lesznek ott, akik Magyarországot és a Kárpát-medencét fogják képviselni, vagy Szlovákiát és a szociális programokat. Néhányan azt mondják, hogy azok az emberek, akiket a Szlovák Köztársaságban választanak meg EP-képviselőnek, állítólag a Kárpát-medencét fogják képviselni. Hát már teljesen megbolondultunk?" – fakadt ki a szlovák kormányfő.
A kérdés már a cseh belpolitikát is foglalkoztatja. Jan Kohout cseh külügyminiszter szerint Prágát is nyugtalanítják azok a kijelentések, amelyeket Orbán Viktor tett a Kárpát-medencei magyarság európai parlamenti képviseletéről. Aggodalmának adott hangot Orbán kijelentései miatt kedden a Budapesten vendégeskedő Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is.
Miért váltott ki ilyen felháborodást Orbán kijelentése? Azt minden magyar politikusnak, így Orbánnak is tudnia kellett, hogy a Kárpát-medence emlegetése Szlovákiában minden esetben éles reakciókat vált ki. A szlovák belügyminisztérium például tavaly egy hagyományőrző egyesület bejegyzését azért utasította el, mivel az alapszabályában "a Kárpát-medencében élő nemzetek szellemi, kulturális és tárgyi értékeinek megőrzését" is feltüntette. A minisztérium indoklása szerint a földrajzi kifejezésnek "a Szlovák Köztársaság területi egysége szempontjából nincs alapja". Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes pedig rátett még egy lapáttal, amikor tavaly egy televíziós beszélgetésben azt mondta: a magyar politikusok a Kárpát-medence emlegetésével helyettesítik a náci élettér (Lebensraum) kifejezést.
Emlékezetes, hogy a szlovák parlament tavaly nyilatkozatban ítélte el a Magyar Koalíció Pártja képviselőit, mert azok részt vettek a budapesti Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának konzultatív ülésein (Az ugyanakkor egyelőre nem váltott ki élesebb politikai reakciót, hogy május 22-én a Kárpát-medence különböző országaiban működő magyar részegyházak egyesülésével magalakult a Magyar Református Egyház, igaz, ehhez a fentiek alapján érthető politikai óvatosságból a felvidéki reformátusok nem csatlakoztak, csak nyilatkozatban támogatták).
A mostani heves szlovák reakciónak azonban alapvetően belpolitikai okai vannak és Orbán kijelentése csak a megfelelő ürügyet szolgáltatta az „átgondolt felháborodásra", vagy ahogy a Sme kommentárja megemlítette, Orbán ebben az esetben a szlovákok Viagrája volt. A magyar kártya ismételt előhúzása azt a célt szolgálja, hogy az európai parlamenti választások előtt mozgósítsa a választókat és tematizálja a közbeszédet, mondta az Indexnek Öllös László szlovákiai politikai elemző.
Az elmúlt hetek nyilvánosságát az ellenzék uralta a kormánypártokhoz, különösen a Szlovák Nemzeti Párthoz kötődő korrupciós ügyekkel, így a kormányzó pártok egyrészt ezen akartak fordítani. Az ugyanakkor már a szlovák elnökválasztás idején is kiderült, hogy a magyar ügyek felmelegítése képes feltüzelni a választókat, és a kormányzó pártok számára kedvező eredményt hozhat, mondta a politikai elemző. Ez a mostani akció azonban későn indult, így kérdéses, lesz-e hatása, mondta Öllös László.
Szlovákiában négy évvel ezelőtt is a legalacsonyabb volt a részvétel az EP-választásokon, és az előrejelzések szerint most is legfeljebb a választásra jogosultak 15-20 százaléka megy el szavazni. A magasabb részvétel a magyar párt esélyeit nem feltétlenül rombolja. A szlovákiai magyar választók korábban is aktívnak bizonyultak. Ennek is köszönhető, hogy 2004-ben arányukhoz képest nagyon jó eredményt értek el az európai választásokon és 2 EP-képviselői helyhez jutottak. A magyar párt szereplését most sokkal inkább a belső viták ronthatják: a közelmúltban a Magyar Koalíció Pártjának három tagja kilépett a párt frakciójából, így tiltakozva a pártelnök Csáky Pál stílusa ellen, korábban pedig Simon Zsolt volt mezőgazdasági miniszter hagyta ott az MKP-t.
A szerdai ülésre az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) nem megy el. Bár Orbán nyilatkozatát ők sem tartják elfogadhatónak, legalább ennyire kritizálják a szlovák parlamentbe összehívott színjátékot, a visszaélést a nacionalista kártyával és indulatokkal.
Az MKP viszont ott lesz, és odatartja arcát a kormányzó pártoknak. "Ha nem vennénk részt, akkor azzal gyanúsíthatna bennünket bárki, hogy el akarunk futni a téma elől. Nincs mit rejtegetnünk. Nélkülünk Szlovákia nem lenne sem NATO-tag, sem EU-tag" - jelentette ki Csáky Pál az MKP elnöke. "Mi nem fogunk védekezni, elmondjuk a véleményünket. Alpárinak tartjuk az ilyen durva nacionalizmust Szlovákiában, hogy a magyar kártyát minden helyzetben előhúzzák. Mi nem futamodunk meg, nem lehet minket megijeszteni, s nagyon reméljük, választóinkat sem" - fejtette ki Csáky.
A kampányolás persze nemcsak a szlovák belpolitikára jellemző. Minden bizonnyal Orbán Viktor is célzatosan kárpátmedencézett Esztergomban. A liberális Sme című lap kommentátora szerint Orbán és a Fidesz legnagyobb vetélytársát ebben a választásban nem a szocialisták, hanem a radikális Jobbik jelenti. Orbán ennek rendeli alá kampányát. Az egyetlen dolog, amivel Orbánnal Szlovákiában egyetérthetünk, írta a Sme, hogy a Jobbikot kívül kell tartani a valós politikán.
Érdemes megvizsgálni, van-e egyáltalán létjogosultsága Orbán felvetésének, hogy a különböző országokból származó magyar nemzetiségű képviselők közösen álljanak ki Kárpát-medencei ügyekért, a kisebbségben élő magyarok jogaiért az Európai Unióban. A szlovák külügyminisztérium szerint az EU-t demokratikus államok alkotják, nem pedig medencék és egyéb földrajzi egységek, ezért értelmetlen Orbán Viktor kijelentése.
Bár Orbán autonómiát egyáltalán nem emlegetett, az ettől való félelem teljesen alaptalan lenne: ahogy a Sme kommentárja megjegyezte, akárhány képviselője is lesz a magyaroknak az Európai Parlamentben, az egy milliméternyit sem viszi előbbre Orbán, Tőkés és Csáky nemzeti terveit, mert ezekről a hazai parlamentek döntenek. Szlovákiában például csak akkor lehet bármiféle autonómiát bevezetni, ha azt a 150 tagú parlamentben 90 képviselő fogja támogatni.
Az EP-ben a képviselők nemzetközi frakcióban ülnek. Ez azt jelenti, hogy ideológiai szempontok szerint szavaznak általában, az egy országból érkezett képviselők sokszor egymás ellenében, aszerint, hogy az európai szocialisták (PES), az európai néppárt (EPP) vagy mondjuk az európai liberálisok (ALDE) stb. frakcióját erősítik-e. Az EP struktúrájából adódik, hogy alapvetően nem nemzeti érdekeket képviselnek a képviselők, hanem közös ügyekről ideológiai szempontok szerint szavaznak. A nemzeti érdekek képviselete az EU struktúrájában az Európai Tanácsban jelenik meg, ahol a nemzeti kormányok vitatják meg a közös ügyeket.
Ezzel együtt a különböző nemzetiségű képviselők törekednek hazájuk érdekeinek védelmére is. Részben ezért a frakciófegyelem az EP-ben jóval gyengébb, mint általában a nemzeti parlamentekben. Ugyanakkor az is igaz, hogy még a legtöbb képviselővel bíró német képviselők sem lennének képesek egyetlen szavazás megnyerésére sem a többiek ellenében, még akkor sem, ha különböző frakciókban ülő politikusaik véletlenül összefognának. Tipikusabb, hogy azonos érdekkel bíró országcsoportok képviselői fognak össze (például az új keleti tagállamok vagy a halászatban érdekelt országok), de akkor is inkább frakción belül jellemző ez.
A magyar képviselők helyzete annyiban mindenképpen sajátos, hogy a legutóbbi ciklusban három országból is képviselethez jutottak magyar nemzetiségű politikusok. Közülük mindkét felvidéki és három erdélyi magyar képviselő állandó vendégként részt vett a néppárti frakción belül működő Fidesz-delegáció ülésein, sőt, rendre csatlakozott hozzájuk az egyetlen MDF-es képviselő is. Így a néppárti magyarok az általuk képviselt országoktól függetlenül előre egyeztették hogyan szavaznak, bár ez a legtöbb esetben egybeesett az EPP hivatalos irányvonalával. E közös fellépésből azonban kimaradt a 9 magyarországi szocialista és a 2 SZDSZ-es illetve 1 romániai magyar liberális képviselő is.
A magyar politikusokra jellemző, hogy az általuk képviselt országoktól és pártoktól függetlenül aktívabbak kisebbségvédelmi kérdésekben. Például a mostani ciklusban Alapjogi Ügynökség nevű új EU-s intézmény megalakításakor keményen lobbiztak, hogy a nemzetiségi kisebbségek monitorozása is tartozzon az ügynökség alaptevékenységei közé. A közös munka itt azt jelentette, hogy mindenki saját frakciójában igyekezett ugyanazt a javaslatot erőltetni. Az ilyen közös fellépések azonban inkább kivételnek számítanak.
Fontos még megjegyezni, hogy a regionalitás elve egyáltalán nem áll távol az EU-tól. Így lehet érvényes az a gondolat, hogy a Kárpát-medence érdekeit több országból érkező képviselő is védelmezze, legfeljebb a gyakorlatban kérdéses, hogy a kéttucat magyar mire elég az EP-ben. Az EP-ben egyébként több olyan képviselő is van, aki már több országban is szerzett mandátumot. A Zöldek frakciójának mindkét vezetője két-két tagállamban is győzött már különböző ciklusokban képviselőjelöltként, vagyis ők például határozottan egy ideológiát és nem egy országot képviselnek a parlamentben.
Az elmúlt tíz évre visszanézve Orbán Viktor markáns külpolitikát képviselt a határon túli kisebbségekkel kapcsolatban. Az Orbán-kormány ugyanakkor 1999-ben határozottan deklarálta, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok békés újraegyesítését a határok módosítása nélkül, az Európai Unió keretén belül kívánja megvalósítani. Szlovákiával és Romániával is összetűzött azonban a 2001-ben elfogadott státustörvény miatt, amelyet a két ország belügyeikbe való beavatkozásnak minősített. A törvényt az Európa Tanács neves nemzetközi jogászokból álló testülete, az úgynevezett velencei bizottság is kifogásolta. Végül a kedvezményeket csak a 2003-ban elfgadott különmegállapodásokkal sikerült érvényesíteni.
Több szimbolikus lépés is történt Orbánék kormányzása alatt: 2000. augusztus 18-án főkonzulátus nyílt Kassán, a szlovák fél 2001. szeptember 1-jén nyitotta meg főkonzulátusát Békéscsabán. 2001-ben újjáépült az Esztergom és Párkány közötti Mária-Valéria híd, sikerült bővíteni a határátkelők számát. Az elmúlt években látványos fejlődést mutat a határon átívelő együttműködés, a több mint 600 kilométer hosszan húzódó szlovák-magyar határ teljes egészét lefedve kilenc eurorégió jött létre.
A magyar-szlovák kapcsolatok azóta feszültek, amióta a Szlovák Nemzeti Párt 2006-ban a kormánykoalíció tagja lett és megkapta az oktatási tárcát. A szlovák kormány nemrég rendeletben tiltotta meg, hogy magyar nyelvű tankönyvekben anyanyelven lehessen használni a helységneveket. Terhelte a kapcsolatokat a magyarok kollektív bűnösségét megalapozó Benes-dekrétumok megerősítéséről szóló 2008-as parlamenti határozat, a Malina Hedvig ügy szlovákiai kezelése, a magyar szurkolók megverése Dunaszerdahelyen. Komoly visszhangot váltott ki, hogy a magyar anyanyelvű iskolákat és intézményeket gyakorlatilag kihagyták az EU támogatások elosztásakor.