A keményvonalas Mahmúd Ahmadinezsád jelenlegi elnök a szavazatok kétharmadának megszerzésével megnyerte az iráni elnökválasztást, legnagyobb ellenfele, a reformernek tekintett Mir Hosszein Muszavi csak 33 százalékot kapott. Muszavi csalásról beszél, támogatói Teheránban összecsaptak a rendőrökkel.
Mahmúd Ahmadinezsád elnök magabiztos győzelmet aratott pénteken az iráni elnökválasztáson. A szavazásra jogosult 46 millió emberből 36,8 millió adta le a voksát, Ahmadinezsád 62,6 százalékot szerzett, fő ellenfele, Mir Hoszein Muszavi pedig 33,75 százalékot ért el.
A szavazólapon még szereplő Mohszen Rezai, a nagyhatalmú Forradalmi Gárda korábbi vezetője 1,66, Mehdi Karubi volt parlamenti elnök pedig 0,83 százalékot kapott. Eredetileg 475-en jelentkeztek elnökjelöltnek, azonban egy állami felügyelőtestület nagy részüket kiszórta, és végül csak négy jelöltet engedett a szavazólapokra.
"A választók példátlan arányú részvétele az irániaknak az Iszlám Köztársaság politikai rendszere, valamint a legfelsőbb vezető (Ali Hamanei) iránti bizalmáról és támogatásáról tanúskodik" - hangoztatta a sajtónak Ali Akbar Dzsavanfekr, az újraválasztott elnök egyik tanácsadója.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatollah megköszönte az irániaknak a tömeges részvételt és arra intette az ellenzéki politikusokat, hogy "tartózkodjanak provokációktól".
Muszavi a honlapján közleményben ítélte el a választási eredmény manipulációját. Azt állította, hogy túl kevés volt a szavazólap, ezért több millió ember nem tudott élni szavazati jogával. Hozzátette, hogy a választási megfigyelők mozgását korlátozták a szavazókörökben, szerinte minden másodikba el sem jutottak a fővárosban.
Szadek Mahszuli belügyminiszter az eredmény kihirdetésekor elismerte, hogy magában a fővárosban Muszavira több voksot adtak le, mint az elnökre. Figyelmeztette a fiatalokat, hogy a tüntetéseket nem engedélyezték, ám az erős rendőri jelenléttel dacolva, Muszavi több ezer híve felvonult és "halál a diktátorra" üvöltésekkel követelték Ahmadinezsád lemondását.
Muszavi hívei Teheránban autógumikat égettek a belügyminisztérium épülete előtt, másutt egy kereskedelmi bankot gyújtottak fel, és több száz fiatal csapott össze a rendfenntartó erőkkel, sok rendőr gumibotjával próbálta feloszlatni a tömeget. Szemtanúk szerint az ország fővárosában az elmúlt évtizedben nem volt példa ilyen mértékű erőszakos demonstrációra.
Trita Parszi, az Egyesült Államokban élő irániak országos tanácsának elnöke Washingtonban szombaton hitetlenségének adott hangot Ahmadinezsád hatalmas arányú győzelmével kapcsolatban.
Az eredmények ismeretében az elemzőket meglepte a nagy szavazatkülönbség a két jelölt között. Két héttel a pénteki választás előtt még mindenki biztosra vette Ahmadinezsád elsöprő győzelmét, azonban az utolsó napokban változott a közhangulat, és az elemzők egyöntetűen szoros versenyt vártak. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a négy jelölt közül egyik sem ért szerezte volna meg már pénteken a szavazatok 50 százalékát, ezért június 19-én második forduló döntött volna a két legerősebb jelölt között.
Az iráni elnök a kormány feje, és papíron a második legmagasabb rangú ember Iránban az ország legfőbb vezetője, Ali Hamenej ajatollah mögött. Az elnök mozgástere alapvetően korlátozott: bár ő felel a belpolitikai program megvalósításáért, és külföldön képviseli az országot, de Hamenei irányítja a hadsereget, és a külügy- és védelmi miniszter személyéről is ő dönt. Emellett az állami rádió és tévé élére is az ajatollah nevezi ki a vezetőket.
A pénteki elnökválasztás még Muszavi győzelme esetén sem változtatta volna meg alapjaiban Irán fő külpolitikai irányvonalát és nukleáris politikáját, azonban a reformer jelölt győzelmétől elemzők enyhülést vártak az ország és a Nyugat feszült viszonyában.
Ahmadinezsád elsöprő győzelme azért sem volt feltétlenül várható, mert a választók több mint egyharmada 30 éven aluli, a fiatalok nagy része pedig Muszavit támogatta. Sokukat lenyűgözte Barack Obama amerikai elnök, akinek megválasztása fellelkesítette őket, és reményt adott az iráni változásra. Az utolsó héten egyre lelkesebb fiatalok az internetes közösségi oldalakon, emailben és SMS-ben szerveződtek, amire válaszul az iráni vezetés egy időre be is tiltotta a Facebookot az országban. Állítólag a választás napján is akadályozták az emaileket és SMS-eket, hogy otthon tartsák Muszavi támogatóit.
A reformer elnökjelölt mellett szólt az is, hogy a megszokottnál több nő ment el szavazni, akiknek a mérsékeltebb jelölt nagyobb társadalmi egyenjogúságot ígért. Megnyerésük érdekében Muszavit felesége is elkísérte a nyilvános szerepléseire, és Iránban példátlan módon részt vett a kampányban.
Az is igaz, hogy megbízható közvélemény-kutatások hiányában az iráni végeredményt hagyományosan nagyon nehéz megjósolni. 2005-ben az első fordulóban meglepetést okozott az akkor még országosan viszonylag ismeretlen Ahmadinezsád, akinek Teherán akkori polgármestereként sikerült bekerülni a második körbe, ahol aztán legyőzte a reformernek számító Hasami Rafszandzsani elnököt.
Bár a reformerek csalódtak a választási eredményben, egyesek úgy látták, hogy a kampány során megjelenő nyílt küzdelem már önmagában is előrelépés Iránban. „Meglátjuk, hogy vissza tudják-e tuszkolni a szellemet a palackba, miután a választásoknak vége" - mondta az egyik iráni elemző a Telegraphnak.
A kezdetben unalmasnak ígérkező elnökválasztási kampány végére a jelöltek már keményen támadtak egymást. A konzervatív és a reformer tábor is az utcákra vonult, Teheránban egymást váltották a több tízezres nagygyűlések. „Le a hazugokkal!", skandálták az ellenzéki szavazók, akik a hét elején 20 kilométer hosszan alkottak élőláncot Muszavi mellett. Ekkora megmozdulásokra a CNN szerint az éppen harminc éve történt iszlám forradalom óta nem volt példa.
Miközben a nyugati országok az iráni atomprogram miatt aggódtak, a kampányban leginkább a gazdaság helyzetével foglalkoztak, mivel felmérések szerint ez érdekli leginkább az irániakat. Sokan aggódnak a globális recesszió, a zuhanó olajárak, a kormányzati túlköltekezés, a magas infláció és a magas munkanélküliség miatt.
Ahmadinezsád már 2005-ös megválasztásakor is elsősorban a városi munkásrétegre, illetve a vidékre támaszkodott. Elnökségének első három évében országszerte új iskolák, mecsetek és szabadidő központok építését ígérte az olajbevetelekből. A reformer oldalon leginkább a polgárjogok, és legfőképpen a nők jogai miatt szólaltak fel a jelöltek.
Ahmadinezsád populistaként a kampányban nem sokat foglalkozott a tényekkel, írja a Time. Nyilvános szereplésein arról beszélt, hogy 15 százalékos az iráni infláció, miközben az ország Központi Bankja 25 százalékra teszi annak mértékét. Az ennek ellentmondó bizonyítékok ellenére azt állította, hogy csökken a munkanélküliség, és egyfajta helyi Robin Hoodként egyébként is a szegény farmerek és gyerekek megsegítőjeként jelenik meg a plakátokon.
„Olyan valakivel állunk szemben, aki belenéz a szemedbe, és gond nélkül azt mondja a fehérre, hogy az fekete" - mondta a jelenlegi elnökről a kampány alatt Muszavi. A másik reformer jelölttel, Karubival együtt nyíltan hazugsággal és populizmussal vádolta Ahmadinezsádot.
A jelenlegi elnök keményen visszatámadott, az utolsó napokban már azt állította, hogy ellenfelei izraeliekkel együttműködve meghamisították a bemutatott hivatalos dokumentumokat és grafikonokat. „Ezek a támadások és vádak a kormány ellen Hitler módszereit idézik. Hazugságok és vádak, addig ismételve, amíg mindenki el nem hiszi azokat" – mondta egy másik alkalommal a jelenlegi elnök.