Barack Obama és Dmitrij Medvegyev Moszkvában találkoztak, és az elmúlt években mélypontra süllyedt orosz-amerikai viszony helyreállítása mellett a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről tárgyaltak, keretmegállapodást is aláírtak. Arról is döntöttek, hogy az Egyesült Államok orosz területen keresztül fegyverszállítmányokat juttathat el Afganisztánban állomásozó csapataihoz.
Barack Obama amerikai elnököt hűvös légkör fogadta Moszkvában, mintha még tombolna a hidegháború, írta a The Washington Times hétfőn. A napilap szerint az Egyesült Államok és Oroszország közvéleménye kölcsönös bizalmatlansággal szemléli a másik ország első számú vezetőjét.
Ennek ellenére Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök hétfői moszkvai csúcstalálkozójukon a várakozásoknak megfelelően keretmegállapodást írtak alá a hadászati atomfegyverek csökkentéséről. A csúcs az elmúlt években mélypontra süllyedt orosz-amerikai viszony fellendítését szolgálja, középpontjában pedig a nukleáris leszerelés kérdései állnak.
A megállapodás előirányozza, hogy az említett fegyverekre vonatkozó, 2009. végén lejáró START-I szerződést felváltó új egyezményben 1500-1675 darabra csökkentik hét éven belül a két ország nukleáris tölteteinek számát, hordozóeszközeikét pedig 500-1100 darabra.
Obama és Medvegyev megállapodást írt alá arról is, hogy Moszkva engedélyezi amerikai fegyverszállítmányok áthaladását orosz területen az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok számára.A két vezető egyetértett a terrorizmus, a szélsőségek és az afganisztáni drogkereskedelem elleni küzdelem fontosságában is.
Fennmaradtak viszont az orosz-amerikai ellentétek a Moszkva és Washington által leginkább vitatott kérdésben, az amerikai rakétavédelmi rakétarendszer kelet-európai kiterjesztéséről, derült ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes nyilatkozatából. A rakétapajzs aláássa az orosz nukleáris elrettentő erőt, emiatt Moszkva Oroszország biztonságát veszélyeztető tényezőt lát benne. A két elnök erről nagyon általános megfogalmazású közös nyilatkozatot adott ki, és megállapodott abban, hogy szakértőkkel vizsgáltatják meg a ballisztikus rakéták terjedésével kapcsolatos valós veszélyeket, illetve fokozzák a párbeszédet egy információcsere-központ létrehozásáról.
A csúcstalálkozón aláírt fontosabb egyezmények közé tartozik még a - 2008-as grúz-orosz háború után felfüggesztett - kétoldalú katonai együttműködés fejlesztéséről, illetve a korábbi háborúkban - közte a vietnami és afganisztáni harcokban - eltűnt katonák felkutatásával foglalkozó közös bizottság öt év szünet utáni újraindítására vonatkozó keretmegállapodás.
A moszkvai orosz-amerikai csúcstalálkozón megtörtént az első, nagyon fontos lépés a kétoldalú kapcsolatok fellendítése érdekében, értékelte a csúcs hétfői első napját az orosz elnök. Dmitrij Medvegyev szerint építő szellemben vitattak meg nagyon összetett problémákat és mindkét országnak kedvező döntések születtek.
Obama kijelentette, hogy bízik Medvegyevben. Az amerikai elnök azonban nem tartja szükségesnek a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről és a rakétapajzsról folyó tárgyalások összekötését, amit Moszkva szorgalmazott. Obama reményét fejezte ki, hogy építhetnek a húszak országcsoport áprilisi londoni tanácskozásán Medvegyevvel elkezdett kitűnő párbeszédre. Úgy vélte, hogy a két országot több dolog köti össze, mint amennyi elválasztja, és ha keményen dolgoznak a szerda reggelig tartó csúcson, rendkívüli előrelépést érhetnek el.
Obama hétfő délután érkezett Moszkvába. A Sándor-kertben megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját, majd a Kremlben megkezdődött a két elnök megbeszélése: előbb szűk körben, majd a két tárgyalóküldöttség bevonásával vitatják meg a világpolitika válsággócaival kapcsolatos kérdéseket. A találkozó várhatóan több óráig tart, utána közös sajtóértekezleten számolnak be az eredményekről.
Obama moszkvai látogatásának második napján, kedden Vlagyimir Putyin miniszterelnökkel találkozik majd a korábbi elnök Moszkvához közeli otthonában, írja a Voice of America.
Barack Obama furcsa helyzetben van - másodszor jár Moszkvában, először elnökként -, ugyanis egy olyan országba utazott, amelynek lakossága nem bolondul érte. A Marylandi Egyetem számára készült májusi felmérés szerint csak az oroszok 23 százaléka bízik az amerikai elnökben. Az amerikaiaknak megközelítőleg alacsony aránya, 27 százaléka helyesli Vlagyimir Putyin miniszterelnök nemzetközi fellépését.
A The New York times rámutatott: Oroszország 20 éve még Amerika-barát volt, ma már azonban mély gyanakvással figyeli a Nyugatot. Míg 1991-ben még az oroszok 80 százaléka tekintett pozitívan az Egyesült Államokra, és csak 6 százalék negatívan, idén májusban a Levada intézet felmérése szerint már csak 36 százalék véleménye volt pozitív, 50 százalék elítélő módon gondolkodott Amerikáról.
A lap ugyanakkor kiemelte, hogy az amerikai-orosz csúcstalálkozó előtt elcsöndesedtek az Amerika-ellenes hangok az orosz televízióban. Moszkvában mintha pillanatnyi szünet támadt volna a kétoldalú kapcsolatok jövőjét illetően. Az orosz sajtó, akárcsak maga a Kreml, mintha kivárna, visszafogta a Washingtonnal szembeni éles bírálatokat.