Ez már a második Ergenekon-persorozat. A tavaly októberi első fordulón 86 embert állítottak bíróság elé, de ítéletet még mindig nem hirdettek. Most újabb 56 embert vádoltak meg kormányellenes tevékenységgel. Az ügy hátterében a török társadalmi és belpolitikai életet feszítő legsúlyosabb problémák, az iszlamisták és a világi állam hívei
(szekularisták), a Nyugat-barátok és ultranacionalisták közti
ellentétek állnak.

Az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) 2007-ben magasan megnyerte a
választásokat, és kormányt alakított. Az AKP eredetileg iszlamista
szervezet, gyorsan megnőtt népszerűségét is ennek az ideológiai
háttérnek köszönheti, azonban az utóbbi években egyre nyitottabbá vált
a Nyugat felé, és ma már, kormánypártként a török politikai élet
legnyugatosabb szereplője, az ország EU-csatlakozásának tevékeny híve.
Egyes hangok szerint ez azonban csak az álca, az AKP így próbálja
stabilizálni a gazdaságot, miközben az ország életét az iszlám tanok
mentén próbálja szervezni.

A török belpolitikai életnek még ma is meghatározó szereplője a világi
állam mellett elkötelezett hadsereg, amely rendszeresen nyílt
konfliktusba kerül a kormányzó AKP-val. Az Ergenekon feltételezett
tagjai között is nagy számban vannak nyugalmazott és még aktív
katonák. Az Ergenekon is a Kemál Atatürk-i világi állam híve, de
emellett ultranacionalista eszméket hirdet. A vádak szerint a
szervezet célja egy katonai puccs előkészítése, ennek érdekében
terrorcselekményeket is elkövetett.

Isztambulban több százan tüntettek a szerintük koncepciós perek ellen. A tiltakozók szerint a per csupán politikai tisztogatás. Minden vádlott tagadta a bűnösségét, egyetlen pontot sem ismertek el a közel 2000 oldalas vádiratból. A sajtó csak az évszázad pereként emlegeti az ügyet, amely komoly hatással lehet Törökország közeljövőjére.