A hatalmon lévő kommunisták ugyan a legtöbb szavazatot kapták a szerdán tartott előrehozott választásokon Moldovában, azonban a parlamentbe jutott négy ellenzéki párt összefogva képes a kormányalakításra. Egyik oldal sem szerzett ugyanakkor elég parlamenti helyet az ország új elnökének megszavazásához, ezért a választás tovább mélyítette a politikai patthelyzetet Moldovában.
A szerdán tarott előrehozott választások exit polljai szerint az ellenzéki pártok egymással szövetkezve megbuktathatják az országot 2001 óta irányító kommunistákat Moldovában, ahol három hónappal korábban a kommunisták április eleji, vitatott győzelme miatt véres zavargások robbantak ki. Az ellenzéki győzelemmel Moldova közelebb kerülne az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, bár az oroszbarátnak tartott kommunisták a Nyugat felé is közeledtek.
A választás eredménye azonban egyben újabb patthelyzetet teremtett Európa legszegényebb országában, ahol a kommunisták és az ellenzék megegyezése nélkül továbbra sincs esélye az új elnök megválasztásának. A szerdai választás előzményeiről és tétjéről bővebben itt olvashat>>>
A gondos előkészületek és nemzeköti figyelem ellenére szerdán több moldovai civil szervezet is visszaélésekről számolt be a választás alatt, amelynek tisztaságára több ezer külföldi megfigyelő ügyelt. Komolyabb attrocitások azonban nem történtek, és egyelőre utcára vonult tüntetőkről sem érkeztek hírek.
Az exit pollok szerint a Kommunista Párt ugyan 41,7 százalékkal a legtöbb szavazatot kapta, azonban a parlamentbe kerülő négy ellenzéki párt 53,9 százalékával együtt megszerezheti a kormányalakításhoz szükséges többséget. Az exit pollok szerint a jelenleg kormányzó kommunisták 45, míg az ellenzéki erők összesen 56 képviselői helyre számíthatnak a 101 tagú törvényhozásban.
Az ellenzéki Moldovai Liberális Demokrata Párt a második helyen áll a szavazatok 17,4 százalékával, a Liberális Párt 16-ot, míg a Mi Moldovánk ellenzéki pártszövetség nyolc százalékot kapott. A Marian Lupu, egykori kommunista vezető által irányított Demokrata Párt a szavazatok 12,5 százalékát szerezte meg.
Amennyiben a végeredmény nem tér el jelentősen az exit polloktól, akkor az előzetesen is királycsinálónak jósolt Lupu kezében lehet az ellenzéki vagy a kommunista győzelem kulcsa. Lupu korábbi házelnökként egészen júniusig a kommunisták egyik vezetője volt, azonban az előző hónap elején otthagyta a pártot és a centrista Demokrata Párt élére állt. Azóta bírálta korábbi politikustársait, és Vladimir Voronin elnököt is kritizálta.
Lupu szerdán többször is hangoztatta, hogy nem készül koalícióra a kommunistákkal. Elemzők ugyanakkor korábban úgy vélték, hogy valójában nem zárkózik el teljesen a kommunistáktól, azonban feltételül szabja Voronin visszavonulását. A jelenlegi elnök két kitöltött ciklus után ugyan nem tarthatja meg tisztségét, azonban az már korábban kiderült, hogy házelnökként továbbra is megtartaná a hatalmat. Voronin megbuktatására éppen ezért nem sok esély van.
Ellenzéki kormány sokkal könnyebben alakulhat, ez sem jelentene ugyanakkor végleges megoldást. Bár a szerdai választás eredménye jelentős változásokat mutat Moldovában, ahol az április 5-i szavazáson még magabiztos többséget szereztek a kommunisták, de új elnök megválasztása nélkül az ország nem kerülheti el az újabb előrehozott voksolást.
A következő parlamentnek kell ugyanis megválasztania a leköszönő Voronin utódját, ehhez azonban a 101-ből 61 képviselőre szükség van. Ez azt jelenti, hogy legalább két ellenzéki párt és a kommunisták együttműködésére lenne szükség, ami korábban mindenképpen elképzelhetetlennek számított. Szerdán éppen azért kellett előrehozott választásokat tartani, mert az áprilisban 60 képviselői helyet szerző Kommunista Párt képtelen volt akár csak egyetlen ellenzéki képviselőt is megnyerni magának elnökjelöltjének megszavazásához.
Amennyiben most sem sikerül új államfőt választani, akkor Voronin ügyvezető elnökként egészen januárig hivatalban maradhat, amikor legközelebb előrehozott választásokat tarthatnak az országban.
Az ellenzék akár bizakodhat is: áprilisban még majdnem abszolút többséget szereztek a kommunisták, most azonban az ellenzéki erők összefogva már kormányt is alakíthatnak. Egy következő választáson akár már az elnök megválasztásához is elég képviselőjük lehet a parlamentben, ami egyenlő lenne a kommunisták teljes vereségével.
Másrészről a kommunisták meggyengülését részben a gazdasági válság okozta az elmúlt hónapokban, az ország rossz gazdasági helyzetén pedig egy ellenzéki kormány sem tudna sokat javítani, ez pedig kiábrándíthat szavazókat. Az ország lakossága ráadásul nagyjából fele-fele arányban áll a kommunisták és az ellenzéki erők mellett, ezért elsöprő ellenzéki fölényre januárban sem lehetne számítani.
Az egészen biztos, hogy Moldovának hitelre lesz szüksége a talpon maradáshoz, amelyre ellenzéki kormány esetén főleg az IMF-től, míg a kommunisták hatalmon maradása mellett Oroszországtól és Kínától is számíthat.