Parlamenti vizsgálóbizottság alakult szerdán Bécsben politikusok állítólagos törvénytelen lehallgatása és más "kémügyek" tisztázására. A bizottság elsőként azzal a kérdéssel foglalkozik majd, vajon jogsértően figyelte-e meg egy ellenzéki politikusnak, a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) egyik képviselőjének telefonhívásait az osztrák titkosszolgálat.
A nyomozók anélkül hallgatták le Peter Westenthaler hívásait, hogy mentelmi jogának felfüggesztését kérték volna. A hatóság szerint nem volt szükség a parlament engedélyére, mert Westenthalert tanúként figyelték meg, a BZÖ szerint viszont törvénysértő volt az eljárás. A bizottság napirendjén még két ügy szerepel.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a Zöldeket, mindenekelőtt Karl Öllinger képviselőt vádolja "kémkedéssel". Öllinger elismerte, hogy megbízást adott egy rendőr magáncégének. A megbízás abban állt, hogy derítse ki, kik állnak egy szélsőjobboldali internetes honlap mögött. Az FPÖ szerint a Zöldek belügyminisztériumi összeköttetéseik révén "nyomoztattak" a párt után. A vizsgálóbizottság feladata kideríteni azt is, hogy a szóban forgó rendőr rendőrségi eszközöket is igénybe vett-e a kutakodáshoz.
Végül azt is vizsgálja a testület, hogy befolyást gyakoroltak-e a kazah titkosszolgálat tagjai osztrák képviselőkre. A gyanú szerint egy FPÖ-politikus a kazah titkosszolgálat nyomására intézett kérdést a parlamentben a kormánypártokhoz Rahat Alijev volt kazah nagykövet ügyével kapcsolatban.
Rahat Alijev, a közép-ázsiai országot 1989 óta vaskézzel irányító Nurszultan Nazarbajev elnök hazája bécsi nagyköveteként szolgált, egészen addig, amíg odahaza kegyvesztetté nem vált. 2007 tavaszán felmentették tisztségéből és nemzetközi elfogó parancsot adtak ki ellene azzal a gyanúval, hogy köze volt a kazah Nurbank pénzintézet két vezetőjének elrablásához.
Asztana kérte Alijev kiadatását Bécstől, az osztrák igazságszolgáltatás azonban elutasította a követelést arra hivatkozva, hogy a volt szovjetköztársaságban nem biztosítanák egy igazságos per feltételeit. Azóta egy kazah bíróság távollétében emberrablás vádjával 20 évi börtönbüntetésre ítélte Alijevet, nem sokkal később pedig egy katonai bíróság szabott ki rá 40 évi börtönt, államcsíny előkészítésének vádjával.
Alijev azt állítja, hogy valójában politikai üldözés áldozata. A felmerült vádak miatt azonban az osztrák igazságszolgáltatás is nyomozást rendelt el ellene. Jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen.
A testület előtt fekvő ügyek hónapok óta foglalkoztatják a sajtót. A parlament közvetlenül a nyári szünet előtt rendelkezett vizsgálóbizottság felállításáról, s a testület a parlamenti szünet után, szerdán tartotta meg alakuló ülését.