Tüntetést tartottak a vitatott szlovák államnyelvtörvény ellen a dunaszerdahelyi focicsapat stadionjában. A Magyar Koalíció Pártjának szervezésében buszokkal érkezett tüntetők több ezren voltak. Nagyon sokan magyar zászlóval, néhányan kokárdával érkeztek, az árpádsávos zászlókat nem engedték be a stadionba.
Közfelkiáltással elfogadott tiltakozó nyilatkozattal ért véget kedden a a vitatott szlovák államnyelvtörvény elleni tüntetés, amelyet a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szervezett a dunaszerdahelyi focicsapat stadionjába. Zárásként a helyszínen összegyültek elénekelték Koppány dalát az István, a királyból.
Majálishoz hasonló hangulat uralkodott a helyszínen, ahova az MKP buszokkal szállított tiltakozókat. Több ezren gyűltek össze, nagyon sokan magyar zászlóval, néhányan kokárdával érkeztek, mások magyar jelképekkel ellátott pólókat, címert viseltek. A lelátókon sokan a "Ria, ria, Hungáriát", mások az "Itthon vagyunkat" skandálták.
A rendezvény elején felerészt a szlovák kormányt, felerészt az MKP-ból kilépett Bugár Béláék tavasszal alakított új pártját, a Híd-Mostot ostorozták. A későbbi szónokok az Európai Unió érzéketlenségéről is beszéltek. A szlovák vendégek nagy tapsot kaptak, utána a felvidéki rockszínház következett. Csáky Pál MKP-elnök szlovák mondatait néhány magyarországi kifütyülte, a felvidékiek megtapsolták.
A rendezvényen megjelent Bugár Béla is, aki az MKP-ból kilépve idén tavasszal alkapított új pártot Híd néven. Ez azért érdekes, mert a keddi megmozdulás szervezésében főszerepet vállaló Magyar Koalíció Pártja nem engedte, hogy Bugárék hivatalosan szónokkal jelen legyenek.
A kezdés előtt a bejáratnál nem engedtek be árpádsavás zászlókat, ezért a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom néhány tagja heves szóváltás után sértődötten kint maradt.
A városba bevezető utakon egy-egy szlovák rendőrpáros állt, de csak egyetlen kisebb attrocitás történt. Az említett árpádsávos, kiabáló fiatalok szlovák kommandósokkal kerültek kisebb összeztűzésbe a stadionon kívül. A csuklyás kommandósok állítólag azért kötöttek beléjük, mert nem a járdán közlekedtek. Úgy tudni, hogy egy embert előállítottak.
A tiltakozást a nyár közepén módosított szlovákiai nyelvtörvény hatályba lépésének napjára időzítették. Szeptember 1. ugyanakkor a szlovák alkotmány elfogadásának ünnepe is, munkaszüneti nap. Ezért több szlovák párt szerint – a korábban a magyarokkal koalícióban kormányzó kereszténydemokraták is ezt gondolják – provokáció ezen a napon tiltakozni a szlovák törvényhozás ellen.
A vitatott nyelvtörvény ellen hónapok óta tiltakoznak a szlovákiai, magyarországi és erdélyi magyar szervezetek is. A magyar kormány is tiltakozott, a magyar EP-képviselők is ezt tették az Európai Parlamentben. Ugyanakkor Jerzy Buzek EP-elnök elvi állásfoglalásán kívül a nemzetközi szervezetek nem foglalkoztak sokat a törvénnyel.
A törvény előírja, hogy hivatalokban és egészségügyi intézményekben az állam alkalmazottai és a szolgáltatást igénybevevők csak szlovákul beszélhetnek, kivéve, ha az adott település lakosságának legalább ötöde egy kisebbséghez tartozik. Ez azt jelenti, hogy például Pozsonyban elvben nem beszélhet a magyar orvos magyar betegével magyarul az állami kórházakban.
A törvény előírja, hogy a kisebbségi iskolákban minden hivatalos feljegyzést szlovákul is vezetni kell. Meghatározza, hogy plakátokon, reklámokban, emlékműveken mindent szlovákul is fel kell tüntetni, és a szlovák betűk nem lehetnek kisebbek a magyar feliratoknál.
A törvény előírja, hogy az államigazgatásban dolgozóknak, a tanároknak és az újságíróknak szlovák nyelvvizsgát kell tenniük.
A törvény megszegőivel szemben első alkalommal írásbeli figyelmeztetéssel lép fel az állam, a visszaesők azonban 100 és 5000 euró közti (tehát akár 1,4 millió forintig terjedő) pénzbírságra számíthatnak. Elvben néhány rossz helyen elejtett magyar szó így igen sokba kerülhet.
A törvény ugyan kedden hatályba lépett, de büntetések még nem várhatók. A szlovák kulturális minisztérium ugyanis nem készítette el a hozzá tartozó végrehajtási utasításokat, vagyis azt a rendeletet, ami pontosítaná, hogy mikor és hogyan kell büntetni. Várhatóan novemberben lesz meg a végrehajtási utasítás, addig a törvény a levegőben lóg.
Egyébként is nehézkesnek tűnik a törvény gyakorlati betartatása. Nyilvánvalóan nehéz lesz eldönteni, hogy a nem szlovákul beszélők hivatalosan vagy csak magánemberként érintkeztek, amikor egy feljelentő lebuktatta őket. Az is kérdés, hogyan és kik ellenőrzik majd a beszélgetések korlátozásáról szóló rész betartását. A törvénynek ez a része azonban hiába nem túl életszerű, a magas bírság réme és a szabályozás elve felháborította a szlovákiai magyarokat.
A tüntetést szervező Magyar Koalíció Pértja ingyenes buszjáratokkal vitte a felvidéki magyarokat a DAC stadionjába, amely utoljára tavaly november elején került a hírekbe. Akkor egy ottani mérkőzésen a szlovák rendőrök brutálisan megverték a magyar szurkolókat, akik közül sokan Magyarországról utaztak a csapat Slovan elleni meccsére.
Nem kaptak meghívót a tiltakozó rendezvényre a Híd – Most nevű szlovákiai, erősen magyar kötődésű párt képviselői. A szervezetet az MKP-ból kizárt illetve kilépett politikusok alapították, de vezetésében szlovákok is vannak. A tiltakozó program egyik MKP-s szervezője azt mondta, hogy azért sem jöhet szónok a Hídtól, mert félő, hogy az MKP-s közönség kifütyülné őket.
A Híd-Most szintén kedden óriásplakát-kampányt indított a nyelvtörvény ellen. Szlovákia-szerte 17 plakátot tettek ki, és mindegyik sérti a nyelvtörvényt. A plakát szövege a következő: „Amit olvasol: nyelvtörvénysértés! Kinek mi köze hozzá, milyen nyelven beszélek. Dolgozni szeretnék” – a plakát kisebb betűkkel emlékeztet a növekvő szlovákiai munkanélküliségre. A plakátokat a magyar mellett az egyik cigány nyelven és három szlovák tájszólásban (ezeket szintén korlátozza a törvény) is kinyomtatták.