Két hónappal a berlini fal leomlása előtt a brit miniszterelnök, Margaret Thatcher arra biztatta Gorbacsovot, hogy akadályozza meg a német újraegyesülést – ez derült ki azokból a dokumentumokból, amiket az egyik legjelentősebb brit napilap, a Times hozott nyilvánosságra.
A lap cikke szerint Thatcher 1989-es moszkvai találkozójukon jelezte Gorbacsovnak, hogy sem Nagy-Britannia, sem Nyugat-Európa nem örülne annak, ha az NDK és az NSZK egyesülne. A miniszterelnök asszony világossá tette, Gorbacsovtól várja, hogy megakadályozza a német újraegyesülést, és biztosította a szovjet vezetőt arról, hogy a nyugati országok elnézőek lesznek, ha Szovjetunió megteszi a kellő lépéseket.
Thatcher úgy vélte, hogy egy egységes Németország Nyugat-Európa stabilitását veszélyeztetné. A Nato és a nyugati országok hivatalos álláspontja ennek éppen ellenkezője volt, de Thatcher azt mondta Gorbacsovnak, nyugodtan hagyja figyelmen kívül ezeket a hangokat. Az erről szóló moszkvai beszélgetés leiratát a Kreml őrizte, amíg néhány éve egy fiatal író, Pavel Sztrojilov komoly kutatómunkába nem kezdett. Sztrojilov több mint ezer oldal dokumentumot vitt Moszkvából Londonba, ahol folytatta kutatásait.
Thatcher egyébként nem tudta, hogy nyoma marad annak, amit mond. A leirat szerint arról beszélt, hogy úgy látja, a Szovjetuniónak két lehetősége van: hagyni a keleti országokat fejlődni a maguk útján vagy fenntartani a Varsói Szerződést. Ezután azt kérte, hogy a következő mondatait ne rögzítse semmilyen jegyzőkönyv. A beszélgetés leirata mégis folytatódik, egy apró megjegyzéssel: „a következő részt emlékezetből reprodukáltuk”.
A Kreml-dokumentumokból az is kiderül, hogy Gorbacsov nem ingott meg, egyáltalán nem akart beleavatkozni a német átalakulásba. Sőt, 1989. november 3-án, hat nappal a fal megnyitása előtt egy megbeszélésen Gorbacsov, Sevadrnadze külügyminiszter és a KGB akkori főnöke, Krjucskov megtanácskozták annak lehetőségét, hogy a Szovjetunió is segítsen a fal ledöntésében.
Nem Thatcher volt az egyetlen, aki rossz szemmel nézte a német újraegyesülést. Egy hónappal azután, hogy a fal leomlott, Jacques Attali, Mitterand miniszterelnök fő tanácsadója Kijevben találkozott Vagyim Zaglagyinnal, Gorbacsov egyik külpolitikai tanácsadójával. Attali elmondta, Franciaországnak nem tetszik, hogy Moszkva nem avatkozik be Berlinben, és hogy az egységes Németország gondolata félelmet kelt a francia emberekben.
Az egységes Németország csak 1990. október 3-án jöhetett létre, majdnem egy teljes, kemény tárgyalásokkal töltött évvel azután, hogy a berlini fal leomlott. Thatcher még 1990 tavaszán is megpróbálta lassítani a folyamatot, és a következőket mondta Gorbacsovnak: „Az egyesülés hosszú átalakulást kíván. Európa nem félelem nélkül nézi ezt, mert nagyon jól emlékszik arra, ki kezdte a két világháborút.”