Bekérették a pozsonyi magyar nagykövetet a szlovák külügyminisztériumba, hogy tolmácsolják neki a Szlovák Köztársaság felháborodását a magyar külügyminiszterrel készült, a müncheni Süddeutsche Zeitungban megjelent interjúja miatt, jelentette be Peter Stano. "A Szlovák Köztársaság külügyminisztériuma számára Balázs kijelentései Szlovákiáról, mint fiatalabb testvérről, akit európai modorra kell tanítani, illetve a Szlovák Köztársaság Ceausescu rendszeréhez való hasonlítása, elfogadhatatlan", jelentette ki a külügyi szóvivő.

Aki szerint Pozsony számára a magyar miniszter kijelentéseinek indítékai érthetetlenek, különösen azután, hogy a múlt héten Szécsényben a szlovák és a magyar kormányfő közös tervet fogadott el a kölcsönös kapcsolatok rendezésére, valamint azután, hogy az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa látogatást tett Budapesten és Pozsonyban, és a felek el is fogadták a nyelvtörvény módosításával kapcsolatos ajánlásait.

A szlovák külügyminisztérium nem tartja helyesnek, hogy Magyarország képviselői európai uniós és NATO-beli partnereiknek és szövetségeseiknek leckét adjanak viselkedésből. Ugyanakkor azt kéri, hogy a felek arra összpontosítsák figyelmüket, amit tőlük a két ország lakossága, az EU és partnereik elvárnak.

Balázs Péter a fiatal nemzetnek számító Szlovákia természetes érzékenységét firtató kérdésre a Süddeutsche Zeitungban interjúban kifejtette: az, ami Szlovákiában a nyelvtörvénnyel történik, a Ceausescu vezette Romániára emlékeztet. A Ceausescu-rezsim a nyelvhasználat mesterséges egységesítését hajtotta végre. "Magyarország Szlovákia idősebb testvére. De a kisebb testvért európai modorra is tanítanunk kell", mondta a miniszter.

A fiatal nemzetnek számító Szlovákia "természetes érzékenységét" firtató kérdésre a külügyminiszter ugyanakkor kifejtette: Szlovákiában a többségi nyelv védelme különösen a magyar kisebbségnek jelent korlátokat. Kicsit hasonló a helyzet, mint a balti államokban élő oroszokkal.

A nyelvtörvényben egy kis bosszú is van

"A mai kisebbség a tegnapi többség" - fogalmazott a miniszter, emlékeztetve, hogy Szlovákia egykor Magyarország része volt. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a nyelvtörvényben "egy kis bosszú is szerepet játszik". Utalt arra, hogy a XIX. században elődeink a vegyesen lakott területeken magyarosítást hajtottak végre. "Most ezért fizetünk" - jelentette ki.

A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak hét szomszédja van. "A szomszédokkal - és mindenekelőtt Szlovákiával - a párbeszédet mindig annak hangsúlyozásával kezdjük, hogy tiszteletben tartjuk területi és politikai integritásukat" - jelentette ki.

Utalt arra, hogy valamennyi szomszédos országban élnek magyarok, Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és Szerbiában nagyon is sok. Elutasította ugyanakkor Ivan Gasparovic szlovák államfőnek azt az állítását, hogy Magyarországnak éppen ezért vannak problémái valamennyi szomszédjával.

"Amit Helmut Kohl Németországra utalva mondott, azt mondom én is Magyarországra vonatkozóan. Történelme során első ízben Magyarországot csak barátok veszik körül" - fogalmazott Balázs Péter, emlékeztetve arra, hogy Ausztriával nincsenek politikai problémák, Szlovéniával rendkívül jók a kapcsolatok, és Budapest támogatja Horvátország európai uniós csatlakozását.

Megpróbálták lebeszélni Sólyomot

Arra a kérdésre válaszolva, vajon bölcs dolog volt-e, hogy Sólyom László köztársasági elnök a szlovákiai Révkomáromban kívánta leleplezni az államalapító István király szobrát, Balázs kijelentette: "Nem bírálhatom az államfőt. Mégis azt mondanám, hogy ez a lépés bizonyosan nem segítette a nyelvtörvény ügyében való közbenjárásunkat."

"Rendkívül udvariasan megpróbáltuk őt lebeszélni" - válaszolta az újabb kérdésre a külügyminiszter, utalva arra, hogy az elnök független a kormánytól. "Meg tudom érteni a szlovákokat. Most végre - 1993 óta - van egy önálló államuk. Végre önállósággal és saját területtel rendelkeznek. Azután jön az Európai Unió a schengeni megállapodással, és elveszi tőlük a szép, új határokat. Szegény szlovákok már megint nem vonhatják fel többé zászlójukat egyenruhában az országhatáron" - fűzte hozzá a miniszter.

Kérdésre válaszolva Balázs Péter kijelentette, hogy annak idején nem támogatta azt a meghiúsult kezdeményezést, amely magyar állampolgárság megadását célozta a külföldön élő valamennyi magyarnak. "Ez egy rossz időben történt rossz kezdeményezés volt. A válasz erre csak egy nem lehetett" - vélekedett a külügyminiszter.