Egy vízió, egy remény kapott Nobel-békedíjat, legalábbis az elismerést Obamának odaítélő bizottság szerint. A szkeptikusok ezt úgy értelmezik, hogy a díjhoz már ígéretek is elegendők. A republikánusok azt hányják Obama szemére, hogy otthon nem csinál semmit, a sajtó pedig a külföldön viselt háborúkkal szembesíti.
Vegyesen fogadták Obama 10 millió koronával járó Nobel-békedíját a világban. A legtöbb nemzetközi szervezet vezetője, állam- és kormányfő üdvözölte az amerikai elnök elismerését. Arról azonban nem nagyon beszéltek, hogy milyen teljesítményt ismert el a norvég Nobel-békedíj Bizottság, hanem egyfajta szimbólumként kezelték az elismerést, és az amerikai elnököt is. „Obama a globális együttműködés új szellemét testesíti meg, személye a közös fellépést jelképezi a világ legnagyobb problémáinak megoldása érdekében” - mondta például Ban Ki Mun Ensz-főtitkár.
Több szkeptikus amerikai orgánum is a konkrét teljesítményt hiányolta. Többek között a CNN hírtelevízió sztárriportere is túl korainak tartja a díjat. Christiane Amanpour szerint Obamát "ígéreteinek elismeréseként" tüntették ki. A konzervatív The Wall Street Journal blogjában Iain Martin már erőteljesebben gúnyolódott. „Miért kapta, talán azért, mert békét kötött Hillary Clintonnal (akivel az elnökjelöltségért küzdött), feladta a rakétapajzs tervét és bátorítja az irániakat? Vagy mert újabb csapatokat és fegyvereket küld Afganisztánba?” - írja a neves jogvédő.
A Republikánus Párt országos bizottságának elnöke, Michael Steele is pont azt feszegette, hogy mit is ért el eddig valójában Obama. Steel szerint az biztos, hogy az amerikaiktól Obama nem kap semmilyen kitüntetést a munkahelyteremtésért, a pénzügyi felelősségért vagy azért, hogy beszédeit konkrét cselekedetek követték.
A hazai kritikákon kívül főleg az arab világ húzta fel az orrát Obama elismerése miatt. Hisham Qasim egyiptomi emberjogi aktivistát sokkolta a hír. „Obama nem teljesített semmit, csak botorkál. Megígérte, hogy bezáratja a guantanamoi fogolytábort, de nem történt meg, ami pedig az arab izraeli konfliktust illeti, az egyre randábban fest”. Hasonló a véleménye Ahmed Yousef Hamasz-tisztviselőnek, aki nem tagadja, hogy június negyedikén a Kairóban tárgyaló Obama kezet nyújtott az arab világnak, és az új amerikai politikát testesíti meg, de nem tesz semmit, hogy kikényszerítse a palesztin-izraeli békét. (Megjegyzendő: Jimmy Carter épp Izrael és Egyiptom összebékítése miatt vehette át a Nobel-békedíjat.)
Az arab bírálatokon kívül a nem hivatalos lengyel vélemény volt meglehetősen kemény. Lech Walesa, aki 1983-ban kapta meg a Nobel Békedíjat, határozott megdöbbenéssel fogadta a hírt a The Wall Street Journal szerint. „Ki, Obama? Ilyen gyorsan? Túl gyorsan – nem volt rá ideje, hogy bármit is tegyen” reagált a Szolidaritás egykori vezére.
Egyébként a díjat odaítélő bizottság sem tagadta, hogy nem konkrét teljesítményt ismer el: hanem Obama vízióját, és azt a reményt, amit elnöksége jelent. Mindenesetre Obamát is meglepte a Nobel-békedíj. A The New York Timesnak Rahm Emanuel kabinetfőnök azt találta mondani, hogy Obama kitüntetése elképesztő meglepetés. Nem véletlenül, amikor az amerikai elnököt februárban jelölték erre a díjra, akkor még csak két hete foglalta el hivatalát. Úgyhogy Obama úgy is értelmezte, hogy az elismerés nem neki szól, szerinte ez az amerikai vezető szerep megerősítését jelenti.
A világszerte nagy meglepetést okozó oslói bejelentés talán csak a svédországi Metro újságot nem érte váratlanul. A lap pénteki számában arról írt, ők már a díjazott kihirdetése előtt arra a következtetésre jutottak, hogy Obama fog nyerni. Egyik újságírójuk áttekintette ugyanis a Nobel-békedíj decemberi ünnepélyes átadója alkalmából tartandó bankettre meghívott sztárvendégek listáját, és azt látta, hogy a fellépők között számos, Obamával közeli kapcsolatban álló személyiség szerepel. Az oslói ünnepségre hivatalos például Will Smith és felesége, Jada Pinkett, Wycleff Jean, Luis Fonsi és Donna Summer, akik valamennyien közel állnak az amerikai elnökhöz.
A dalai láma üdvözölte pénteken Barack Obamát abból az alkalomból, hogy az amerikai elnöknek ítélték oda a Nobel-békedíjat, és arra kérte, hogy a kitüntetésből merítsen erőt a szabadság védelméhez.
Maga a száműzetésben élő tibeti vallási vezető 1989-ben szintén megkapta a neves kitüntetést. Most egyesült államokbeli körúton jár, de nem találkozik az elnökkel, ami 18 éve most fordul elő először. Obama a vele való találkozással megvárja a novembert, amikor is találkozója lesz Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államfővel. A buddhista vezető éppen Washingtonban tartózkodott akkor, amikor Oslóban bejelentették, hogy az amerikai elnököt tüntetik ki. Levélben üdvözölte őt.
A Nobel-bizottság "elismerte: ön a bölcsességre és a párbeszéd erejére alapozva szeretné elérni, hogy rendeződjenek a nemzetközi konfliktusok" - írta levelében a dalai láma. Dicsérte azért a szándékáért is, hogy előrelépést akar a nukleáris leszerelésben és a környezetvédelemben. "Én mindig vallom, hogy az Egyesült Államok alapító atyái a világ legnagyobb demokráciáját és a szabadság legnagyobb védelmezőjét hozták létre. Emiatt fontos, hogy az amerikai vezetők befolyásukat ezekre az értékekre alapozzák. Az ilyen gondolkodásmód nem csak növeli az Egyesült Államok hírnevét, hanem hatalmas mértékben hozzá fog járulni a feszültség csökkentéséhez a világban" - tette hozzá.