Szigorították a menekültekre vonatkozó idegenrendészeti szabályokat Ausztriában. A szerdán este elfogadott új szabályozás enyhíti a kitoloncolás feltételeit, tovább szűkíti a mozgásszabadságot, és lehetővé teszi a röntgenes életkor-megállapítást.

A törvénymódosítást emberi jogilag aggályosnak tartják a Zöldek, emberi jogi szervezetek és az ausztriai keresztény egyházak Ökumenikus Tanácsa, de felemelte a szavát ellene Robert Menasse ismert osztrák író is.

Maria Fekter igazságügyi miniszter szerint azért van szükség a módosításokra, hogy könnyebben felléphessenek a menedékjoggal és a menedékkérőknek járó társadalombiztosítással visszaélőkkel szemben. A Zöldek szerint viszont túlzottak a szigorítások, ráadásul nem érik el a meghirdetett célt.

A jövőben következetesebben fogják végrehajtani az osztrák hatóságok az úgynevezett Dublini Egyezmény alapján engedélyezett kitoloncolást. Az egyezmény szerint az Európai Unió területén benyújtott menedékkérelmet csak egy tagállam köteles elbírálni, mégpedig az, ahol a kérelmező először belépett az EU területére. További szigorítás, hogy megfosztják menekültstátusuktól a bűncselekményt elkövetőket, a korábbi szabályozással ellentétben már az első visszautasított kérvény alapján kitoloncolják a menedékjogért folyamodót.

A menedékkérők emellett az első húsz nap alatt eddig is meghatározott területen mozoghattak, ezután az elsőfokú eljárás alatt gyakorlatilag a legnagyobb befogadó központ, Traiskirchen térségében tartózkodhatnak. Az intézményt csak iskolalátogatási céllal vagy orvosi kezelés miatt hagyhatják el.

Az utóbbi években a 27 uniós tagállamra vetítve durván tíz százalék körül volt a 8,3 millió lakosú Ausztriában menekültstátusért folyamodók aránya. A legmagasabb 2002-ben volt a számuk, megközelítette a negyvenezret. Azóta több mint felével csökkent az országban menekültstátust kérők száma, az utolsó három-négy évben megközelítőleg 12 ezer körül volt. 2009-ben az év első tíz hónapjában 11 500 menedékkérő érkezett, és 16 százalékuk kapott menedékjogot.