Clintont hősként tiszteli Koszovó albán lakossága, amióta 1999-ben a NATO légi hadjáratot indított a tartomány függetlenségéért harcoló erők leverésére bevetett szerb katonaság és szerbiai célpontok ellen. A 78 napig tartó légicsapások hatására a jugoszláv hadsereg végül távozni kényszerült a tartományból. Az albánok neki tulajdonítják az érdemet a légitámadásokról hozott döntésért.

A hideg idő és a csípős szél ellenére több ezren vettek részt vasárnap Pristinában, a Clinton körúton, az egykori amerikai elnököt ábrázoló szobor avatásán. A tömeg amerikai, albán és koszovói zászlókat lengetve köszöntötte a volt elnököt, és nagy tapsban tört ki, amikor a szoborról lehullott a vörös lepel.

"Soha nem képzeltem volna, hogy egy ekkora szobrot állítsanak nekem" - mondta Clinton a 3,5 méter magas, 900 kilogrammos, arany színűre festett alkotás láttán, amely álló helyzetben, felemelt bal kézzel, jobb kezében dossziét tartva ábrázolja őt. A dossziéra Clinton nevét és azt a dátumot - 1999. március 24-ét - vésték, amikor a bombázás megkezdődött.

A volt elnök felszólalt a pristinai parlamentben is: arra kérte a képviselőket, hogy a forduljanak a múlttól a jövő felé, és megígérte, hogy az amerikai kormányzat és nép továbbra is támogatni fogja a Jugoszláviából kiszakadt tartomány függetlenségét.