Még van rá esély, hogy életben van a Himalája keleti, feltérképezetlen részén eltűnt négy magyar hegymászó, nyilatkozta megkeresésünkre Erőss Zsolt, az első magyar, aki megmászta a Mount Everestet. Csizmadia Péter, Mikolovits Veronika, Pechtol Balázs és Tolnay Katalin október elején indult Szecsuánba, hogy meghódítson egy olyan hegycsúcsot, amin eddig még nem járt ember.

Erőss szerint ez mindenképpen plusz kihívást jelent, de a négy magyar felkészült mászóként alkalmas volt a feladatra. Elmondása szerint a hatalmas kiterjedésű Himalájában több feltérképezetlen terület is van, ami azt is jelenti, hogy ezeknek a hegyeknek a környéke is lakatlan. Elzárt, nehezen járható területekről van tehát szó.

A hegymászóknak november 1-én kellett volna visszaérkezniük Szecsuán fővárosába, Csengdouba. A kínai mentőalakulatok elindultak a keresésükre, jelentésük szerint leghamarabb helyi idő szerint csütörtök délben tudnak bármilyen tájékoztatást adni a helyszínről.

Kollár Lajos, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség expedíciószervezője szerint a következő két nap kritikus lehet. Tudomása szerint a kínai mentőalakulatok még szerdán elérhetik a magyar hegymászók alaptáborát. Kollár szerint akár már menet közben találkozhatnak a magyarokkal. Ha mégsem, két lehetőség van. A hegymászók visszafele jövet eltévedtek, és a hegyen bolyonganak, vagy baleset történt. "Utoljára október 22-én jelentkeztek be, bármi történhetett" - mondta, bár az nagyon ritka, hogy négy mászó egyszerre tűnjön el. "Nagy lavina, vagy hegyomlás okozhat ilyet."

Erőss szerint is a legrosszabb, ami történhetett, hogy egy hegyomlás vagy lavina maga alá temette a mászókat. De arra is jó esély van, hogy csak a rossz időjárási körülmények hátráltatják visszaútjukat. Egyelőre tehát csak annyit lehet kijelenteni, hogy ütemtervükhöz képest késésben vannak. Eredeti terveik szerint november 1-én értek volna le a hegyről, pénteken már Magyarországra kellett volna érkezniük.

A magyarok helyzetét nehezíti, hogy szemben az Alpokkal, a Himalájában nincs szervezett hegyimentés. Ennek oka az is, hogy a hat-nyolcezres csúcsok meghódításához hetekig akklimatizálódni kell, azaz a hegyimentők nem is tudnának gyorsan reagálni a vészhelyzetekre.

Az tehát, hogy a kínai hegymászószövetség kutatást indított a magyarok után csupán azt jelenti, hogy a hegy lábánál megpróbálják fellelni nyomaikat. De még ha meg is találják, akkor sem indítanak utánuk mentőalakulatot. Kollár viszont úgy tudja, hogy ha az alaptáborban nem találják őket, utánuk indulnak a hegyre is.

Erőss szerint a hegymászóknál még két hétre elegendő ellátmány lehet, ezzel akár három hétig is kihúzhatják még. Mivel képzett mászókról van szó, képesnek tartja őket rá, hogy nehéz körülmények között is lejussanak a hegyről. "Egyetértek Zsolttal, nincs ennek még vége. Drukkoljunk" - mondta Kollár is.

Ha azonban három héten belül nem kerülnek elő, minden bizonnyal örökre nyomuk veszik. Annak ugyanis kicsi a valószínűsége, hogy holttesteik előkerüljenek.