A rendőrség erőszakkal megakadályozta, hogy a mintegy 400-450 szélsőjobboldali tüntető találkozhasson azzal a több mint tízezres tömeggel, amely az 1989. november 17-i diákmenet egykori útvonalán vonult az Albertov diáknegyedből a cseh főváros központjába. Az utcai összecsapásokban többen megsérültek, de egyikük sem súlyosan.

A központban az évforduló alkalmával nagyszabású koncertre és ünnepségre került sor. A koncertet a Nemzeti Színház melletti téren, annak a helynek a szomszédságában tartották, ahol 20 évvel ezelőtt a rendőrség erőszakkal feloszlatta a tüntetést. Az esemény a csehszlovákiai szocializmus végét és a "bársonyos forradalom" kezdetét jelentette.

Az ünnepségsorozat délelőtt a Láncainktól szabadulva elnevezésű konferenciával kezdődött, amelyen a posztkommunista országok parlamenti vezetői emlékeztek a rendszerváltásra, s értékelték az azóta megtett utat. A fórum résztvevői közös nyilatkozatban arra szólították fel a politikusokat és a közvéleményt, hogy a totalitarizmus összes formáját ítélje el. Magyarországot a találkozón Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke képviselte.

Vezető cseh politikusok a nap folyamán gyertyákat gyújtottak és virágokat helyeztek el az 1989. november 17-i diáktüntetés szétverésének helyszínén létrehozott emlékhelyen. Míg a politikusok többségének megjelenése nem keltett izgalmakat, Václav Klaus államfő ellentétes érzelmeket váltott ki. Klaust a mintegy 200-250 fős tömeg egy része éltette, míg a másik része kifütyülte, s lemondását követelte.

Országszerte számos megemlékezés és rendezvény zajlott le, a lakosság érdeklődése az események iránt nagyon gyér volt.

A STEM közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a csehek majdnem kétharmada úgy véli, hogy ma jobban él, mint 1989 előtt. Ellenkező véleményt a megkérdezettek 37 százaléka fogalmazott meg.

A demokratikus rend pozitívumai között az emberek leginkább a szabad véleménynyilvánítást, az utazást és a vállalkozást említették, míg a volt szocialista rendszerrel kapcsolatban a stabilitást és a biztonságot méltatták. A megkérdezettek többsége szerint ma az emberek közti viszony, a közerkölcs és a biztonság rosszabb, mint amilyen régen volt.