Bár a kormány és az ellenzék közösen tiltakozott ellene, a svájci választók 57 százaléka megszavazta a minaretek betiltására vonatkozó népszavazási javaslatot. A helyi francia nyelvű tévé szerint a szavazás vége felé erősödtek meg a tilalompártiak, így született meg a meglepetés. Az előzetes felmérések szoros eredményt, de a javaslat elutasítását valószínűsítették.

A javaslatot végül a 26 kantonból csak négyben utasították el.

A minaretépítési tilalmat az alkotmányba foglaló javaslatot kizárólag a legnagyobb svájci párt, az idegenellenes Néppárt támogatta. A kormány nagyobb része és az ellenzék elutasította az amúgy értelmetlennek tűnő javaslatot.

A tilalom ugyanis minden alapot nélkülözőnek tűnik, tekintve, hogy Svájcban összesen négy minaret van, a továbbiak építését pedig eddig mindig sikerrel furták meg a lakóközösségek, amelyek a helyi törvények szerint előzetesen véleményezhetik az építési engedélyeket.

Svájcban amúgy a kereszténység után az iszlám a legnagyobb vallás, négyszázezer, javarészt az egykori Jugoszláviából bevándorolt muzulmán él az országban.

A BBC jelentése szerint a svájciak egyre növekvő idegen- és bevándorlásellenessége fordíthatott az utolsó pillanatban az eredményen. A brit hírügynökség jelentése szerint egyre több svájci aggódik a muzulmánok számának növekedése miatt, a populista-jobboldali Néppárt pedig ügyesen játszott rá félelmeikre, amikor a minaretek ügyét az iszlám jog, a sária bevezetésével kötötte össze - bár az utóbbiról szó sem volt.

Ez azonban egy pillanatig sem zavarta a Néppártot. Parlamenti képviselőjük, Ulrich Schlür szerint "a minaret politikai szimbólum, annak a szimbóluma, hogy a svájci jogrenddel párhuzamosan lépésről lépésre bevezetik a sáriát".

"Ez pedig probláma" - mondta, hozzátéve hogy a szavazás "nem a muszlimok ellen irányult". Arról nem nyilatkozott, hogy vannak-e muzulmán barátai.