Bár Svájcban négyszázezer muzulmán él, és csak négy minaret áll, a szélsőjobboldal az alkotmányban rögzítené a minaretépítés tilalmát. Véleményük szerint a minaretek azt jeleznék, hogy Svájc utat enged az iszlám jognak. A kormány a tilalom elutasításában bízik, mert tart a muzulmánok haragjától.
Népszavazást tartanak vasárnap Svájcban a minaretekről. A mecsetek mellé épülő karcsú tornyokból hívja imára a hívő muszlimokat a müezzin, naponta ötször.
A népszavazási kezdeményezést a legnagyobb svájci párt, az idegenellenes Svájci Néppárt, illetve keresztény csoportok támogatják. Szerintük a minaretek Svájc iszlamizációjának a jelképei. A kormány ugyanakkor a tilalom elutasítása mellett kampányol.
Svájcban amúgy négyszázezer muzulmán él, ez a második legnagyobb vallás a kereszténység után. Ennek ellenére országszerte mindössze négy minaret van, azaz a muzulmánok rejtetten élnek.
Bár jelenleg még semmi sem tiltja a minaretek építését, Svájcban, ahol az építkezések előtt a szomszédság dönt róla, hogy hozzájárulnak-e a tervezett épülethez, szinte minden esetben elutasítják a minaretek építési engedélyét.
A tilalompártiak az alkotmányt egészítenék ki azzal a mondattal, amely megtiltaná a minaretek építését. Szerintük a minaretek építése egyenesen a sária-jog előtt kövezi ki az utat, írja a BBC.
A közvélemény-kutatások szerint a szavazás szoros lesz, a felmérések szerint a tilalmat elutasítók vannak szűk többségben. A kormány bízik az elutasításban, attól tartva, hogy a tilalom felhergelné a muzulmánokat. Az Amnesty International emberi jogi szervezet szerint a tilalom megsértené a vallásszabadság alapelvét is.