Pénteken ad választ az amerikai alelnöknek az afganisztáni felkérésre Bajnai Gordon. A miniszterelnök Joe Biden mellett Obama nemzetbiztonsági tanácsadójával is beszélhet, Hillary Clintonnal pedig már szerdán kezet rázhatott. Az afganisztáni vállalás jól használható politikai tőke, egy demokrata szenátor például ígéretet tett rá, hogy a magyar érdekeket védi majd a szlovák nyelvtörvény ügyében.
Bár Joe Biden csak pénteken akar kérni valamit, Magyarország jövőbeni afganisztáni szerepvállalása már csütörtökön is uralta Bajnai Gordon amerikai tárgyalásait. "Van tárgyalási pozíciónk, ezt még otthon is egyeztetjük, és az alelnökkel folytatott találkozón szeretnénk egyeztetni Magyarország ezzel kapcsolatos álláspontját" - felelte kérdésünkre Bajnai Gordon, aki azt is közölte, hogy a Bidennel folytatott, magyar idő szerint péntek kora esti találkozója után konkrét bejelentést tesz.
Barack Obama amerikai elnök keddi beszédében harmincezer amerikai katona küldését jelentette be, korábban pedig a NATO országoktól kért tízezres felajánlást. Magyarország jelenleg 330 katonával van jelen Afganisztánban, közülük 240-en a tartományi újjáépítő-csoport, a PRT tagjai, a maradék kilencven katona közül tucatnyian az OMLT tagjai. Az OMLT az afgán hadsereg kiképzéséért felel, a katonák együtt is harcolnak a rájuk bízott afgán zászlóaljakkal. Afganisztánban szolgál egy Különleges Műveleti Csoport is, ez szintén harci feladatokat vállal.
Mivel a magyar haderőnek már így is tíz százaléka teljesít külföldön missziót, ennél több pedig törvényileg nem tartózkodhat egyidejüleg külföldön, újabb harcoló alakulatokat legfeljebb az afganisztáni misszió átszervezésével lehet felszabadítani.
A kérdésben még Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel is egyeztetni kell. Szekeres az utolsó pillanatban mondta le a washingtoni utat, a hivatalos magyarázat szerint otthon tartja a kapcsolatot a hadsereggel. Ugyanakkor az is tény, hogy az MSZP országos választmánya pénteken dönt a választási listákról, és a párt alelnöke ebben a kényes helyzetben nem vállalkozhatott a külföldi útra.
A csütörtöki látogatás magyar szempontból legsikeresebb része a miniszterelnök és Benjamin Cardin szenátor találkozója volt. A demokrata szenátor a kongresszus Helsinki Bizottságának az elnöke. Elsőként ő is köszönetet mondott Magyarország afganisztáni szerepvállalásáért, majd felajánlotta segítségét a magyarok számára fontos témákban.
Bajnai a szlovák nyelvtörvény ügyét vetette fel. Cardin egyrészt elítélően nyilatkozott a nyelvtörvényről, amit összeegyeztethetetlennek tart az európai és az emberi jogi normákkal. Ígéretet tett rá, hogy a jövőben is napirenden tartja a kérdést. szó esett a romák helyzetéről, ez ügyben Cardin egyrészt az amerikai feketék emancipációja során szerzett tapasztalatok megosztását ígérte, Bajnai pedig a romák elleni támadások kapcsán segítséget kért a magyar rendőrség felkészítésére az ilyen típusú bűncselekmények megelőzéséhez és felderítéséhez.
A harmadik téma, amiben Cardin segítséget ígért, az a Népirtás Elleni Központ felállítása. Bajnai még szeptemberi New York-i útján vetette fel a központ gondolatát, amely egyszerre lenne kutatóintézet és korai figyelmeztető rendszer, és Budapesten működhetne, részben a Közép-Európai Egyetem keretében.
Bajnai pénteken nem csak Joe Bidennel, hanem Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, Jim Jonesszal is találkozik. A nyugalmazott tábornok az utolsó pillanatban került a programba, ellenben John Kerry, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kikerült.
Viszont mivel Bajnai szerdán a kongresszus afganisztáni meghallgatásán találkozott Hillary Clinton külügyminiszterrel is, a legfőbb külpolitikai döntéshozók mindegyikével kezet foghatott.