A közvéleménykutató intézetek előrejelzése szerint Evo Morales hivatalban lévő bolíviai államfő fölényesen megnyerte a dél-amerikai országban vasárnap rendezett elnökválasztást.
A helyi idő szerinti délutáni urnazárást követő felmérések egybehangzóan kimutatták: az 50 éves politikusra a választók több mint hatvan százaléka szavazott. Így Morales messze megelőzve ellenfeleit, már az első választási fordulóban megszerezte - immár másodszor - a legmagasabb közjogi méltóság tisztét.
Morales megismételte négy évvel ezelőtti választási teljesítményét, mert akkor is már az első fordulóban eldőlt: ő lesz az ásványkincsekben gazdag, de a lakosság anyagi helyzetét tekintve szegény, és az életszínvonal alapján megosztott ország első embere.
Az előrejelzések szerint riválisai, Manfed Reyes Villa volt katonatiszt és Cochabamba tartomány egykori jobboldali kormányzója 25 százalék körül eredményt ért el, míg Samuel Doria Medina vállalkozóra, egy volt jobbközép kormány miniszterére a választók alig tíz százaléka szavazott.
A vasárnapi választás után folytatódhat Morales szocialista orientációjú politikája, amely deklaráltan az ország "újraalapítására", vagyis a gyarmati örökség felszámolására, valamint az indián őslakosok és a volt gyarmatosítók leszármazottai közötti egyenlőség megteremtésére irányul.
Akár alkotmányt is módosíthatnak
Morales magabiztos választási diadalával párhuzamosan mozgalmának jelöltjei is elsöprő győzelmet arattak a parlamenti választásokon.
Bolíviában az elnökválasztással együtt a parlament alsóházának és a szenátusnak új tagjaira is voksoltak a szavazók.
Morales politikai mozgalma 2005 óta az alsóházban már többségben van, most azonban a szenátust is ellenőrzése alá vonta, a 36 helyből 25-öt szerzett meg. Ez annál inkább is kedvező a baloldal számára, mert eddig a szenátusban a jobboldal volt többségben, ami lehetőséget nyújtott számára, hogy szembeszegüljön a szocialista elveket valló elnök törekvéseivel.
A kormányon lévőknek mostantól elvileg lehetőségük van arra, hogy módosítsák a 2009 elején hatályba lépett alkotmányt, és adott esetben kiharcolhassák: Morales harmadszor is induljon az elnöki posztért. A régi-új elnök ennek lehetőségét máris felvetette mondván, hogy a 2009-es alkotmány alapján most először választották meg elnökké, vagyis az alaptörvény értelmében van még egy lehetősége a legmagasabb közjogi méltóság posztjáért harcba szállni.