Robert Fico szerint az államnyelvtörvény ügye Szlovákia nagy diplomáciai sikere. "Erre kell építeni a jövőben is" - jelentette ki a szlovák miniszterelnök a pozsonyi TASR hírügynökségnek csütörtökön.

Fico nem gondolja, hogy a nyelvtörvény végrehajtási utasításainak jóváhagyásával megsértette volna a szeptemberi magyar-szlovák kormányfői megállapodásokat. "Mindig nagyon ügyelek arra, kinek mit ígérek, hogy aztán képes legyek azt betartani" - mondta. Állítása szerint Szécsényben abban állapodtak meg Bajnai Gordonnal, hogy a törvény egyetlen cikkelyét sem kell megváltoztatni. "És be lett tartva. A törvény nem volt módosítva" - tette hozzá.

Szerinte a megállapodás részét képezte, hogy Szlovákia az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa, Knut Vollebaek ajánlásai szellemében kidolgozza a törvény alkalmazásának elveit. "Az összes ajánlását bedolgoztuk a törvénybe" - állítja a kormányfő.

Szerinte ha a kisebbségügyi főbiztos hivatala nem adott volna írásos állásfoglalást arról, hogy az elvek szilárd alapot képeznek a törvény alkalmazásához, akkor azokat a kormány nem fogadta volna el.

Robert Fico szerint a magyarországi helyzet egyetlen politikusnak - legyen az akár baloldali, akár jobboldali - sem engedi meg, hogy előzékenyen viselkedjen Szlovákiával szemben. "Ez a magyar szocialistákra és Bajnai Gordon kormányfőre is vonatkozik, akivel nagyon korrekt a viszonyom. Nagyra értékelem, hogy képesek vagyunk bármilyen témát megvitatni, amikor az Európai Tanácsban találkozunk" - fejtette ki a szlovák politikus.

Szerinte a magyar politikusok minden alkalmat kihasználnak, hogy bizonyítsák, ők védik Magyarországon a magyar nemzeti érdekeket. "Ilyen kötelességteljesítésnek látom a magyar politikusok nyilatkozatait a szlovákiai nyelvtörvényről is. Mi a nemzetközi kötelezettségekre, kapcsolatokra támaszkodunk" - mondta.

Szollár Domokos kormányszóvivő szerdán közölte: Bajnai Gordon a szeptember 10-i magyar-szlovák miniszterelnöki találkozón elfogadott megállapodás megszegésének értékeli, hogy a pozsonyi kormány szerdán jóváhagyta a módosított szlovák államnyelvtörvény irányelveit.

A szlovák kormány december 16-i döntése akkor lenne diplomáciai siker, ha a szlovákiai kisebbségek, köztük a legnagyobb lélekszámú magyarok korrektnek és végrehajthatónak látnák az államnyelvtörvényt - közölte a Külügyminisztérium csütörtökön. A magyar Külügyminisztérium szerint, ha valóban szlovák diplomáciai siker lenne a nyelvtörvény, akkor Magyarország se fejezné ki jogos aggodalmát.

Ezzel szemben az illetékes nemzetközi szervezetek - az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európa Tanács és az Európai Unió - minden várakozás szerint hamarosan ráébresztik Szlovákiát arra, hogy szembe megy az általa is betartandó szabályokkal és normákkal. Erre a magyar diplomácia is minden fórumon fel fogja hívni a figyelmüket - áll a közleményben.

A minisztérium emlékeztet: Robert Fico szlovák kormányfő kijelentette: nem sértette meg a miniszterelnökök szeptember 10-i szécsényi megállapodását. Úgy vélte, "abban állapodtak meg a magyar kormányfővel, hogy a törvényben egy paragrafust sem kell megváltoztatni". A Külügyminisztérium tételesen idézve a szécsényi közös közlemény 5. pontját, leszögezte, hogy a megállapodásban szó sem volt arról, hogy az államnyelv törvényben egy paragrafust sem kell megváltoztatni.

A tárca szerint a szécsényi megállapodás a főbiztos július 22-i értékelésére utal, amely 26 pontban fogalmazott meg véleményt és tennivalókat. Ezek között négy egyenesen a szlovák államnyelvtörvény szövegének módosítását javasolja. Szerepel közöttük továbbá a kisebbségi nyelvekről szóló szlovákiai törvény jelentős erősítése, hogy helyreállhasson a nyelvi érdekek védelmének egyensúlya. A minisztérium szerint ez nem történt meg. A főbiztosi vélemény azt is előírja, hogy szülessen meg Szlovákiában az átfogó kisebbségvédelmi törvény. Ilyen irányú lépés eddig nem történt. A 26 kritikából és teendőből 20 eddig egyáltalán nem, vagy csak részben teljesült - írják.

A közlemény emlékeztetett: különösen bírálta és kerülendőnek tartotta a főbiztos a nyelvhasználatért kiróható büntetést. Aggályosnak tartotta azt is, hogy a törvény alkalmat ad a szubjektív megítélésre, a büntetési tételek pedig rendkívül tág határok - 100 és 5000 euró - között mozognak. Sem a törvény, sem a végrehajtási útmutató nem rögzíti, hogy milyen "nyelvi bűnért" pontosan milyen büntetési tétel jár.

A főbiztos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a törvény szankciói jogi személyekre, egyéni vállalkozókra és magánszemélyekre is kiterjedhetnek. Tény, hogy a szankciók egyéni vállalkozókra is alkalmazhatók. A büntetés pedig továbbhárítható a munkavállalókra, így végső soron a természetes személyek büntetése is megtörténhet.

A főbiztos felszólította a szlovák hatóságokat, hogy ajánlásairól konzultáljanak a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségekkel. A kisebbségi közösségek választott képviselőivel nem volt érdemi konzultáció, a magyar közösségek vezetőinek véleményét pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyták - áll a közleményben.

A Külügyminisztérium szerint a január 1-jén életbe lépő 24 oldalas iránymutatás bonyolult és ellentmondásos. "Fenyegető és zavaros rendelkezései inkább eltántorítanak az anyanyelvhasználattól, mintsem hogy megkönnyítsék azt. Márpedig erre vonatkozóan Szlovákiának nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettsége van".