A koppenhágai klímacsúcson előrelépésre számítanak, de megegyezésre nem, már csak egy nap maradt a konferenciából. Csütörtökön a tárgyalások kimozdultak a holtpontról, miután az EU javaslatára új munkacsoportok alakultak, illetve az Egyesült Államok bejelentette, hozzájárul a fejlődő országok támogatásához. Péntek hajnalig tartanak az állam- és kormányfők beszédei.
Kimozdult a holtpontról a koppenhágai klímakonferencia, miután a delegációk csütörtökön délben úgy döntöttek, új munkacsoportokban folytatják a tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig egy 100 milliárd dolláros klímavédelmi alap felállítására tett javaslatot.
A dán kormány ugyanakkor arra számít, hogy bár lesznek előrelépések a klímacsúcson, de a nemzetközi megállapodás várhatóan csak az ENSZ 2010-es mexikói konferenciáján születik majd meg, írja a BBC.
Yvo de Boer, az ENSZ éghajlatváltozási ügyekért felelős vezető tisztségviselője ugyanakkor kora délután azt mondta, hogy a konferencia új lendületet vett, amikor a delegációk két munkacsoportot alakítottak. Az egyik a kiotói jegyzőkönyv alapján dolgozik egy megállapodás-tervezet szövegezésén, a másik pedig egy olyan egyezményt próbál összeállítani, ami az Egyesült Államokra és a fejlődő országokra vonatkozik. A munkát kora délután kezdték meg.
Szerda este a tárgyalásokat először felfüggesztették, majd este 10-kor megint nekifutottak a nyitott kérdéseknek, de hamar kiderült, hogy a frontok megmerevedtek, így csütörtökre napolták a hivatalos program folytatását. Az éjszaka informális egyeztetésekkel telt el, de több nagy fejlődő ország küldöttsége nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, mondta Nikolaus Berlakovich osztrák környezetvédelmi miniszter.
Az EU, Japán, az Egyesült Államok és Ausztrália tárgyalói egész éjjel igyekeztek megbeszéléseket kezdeni a kínai, az indiai és a brazil delegációval, de a felek egyre csak halogatták a találkozót, végül pedig egyszerűen nem jelentek meg a megbeszélt időpontban, mondta a miniszter az APA osztrák hírügynökségnek.
A patthelyzetet az EU javaslata oldotta meg, Brüsszel kezdeményezésére formáltak két új munkacsoportot és kezdtek tárgyalni külön a kiotói jegyzőkönyvről, illetve az egyezményben nem részes államok - a fejlődő országok és az Egyesült Államok - klímavédelmi erőfeszítéseiről, mondta Berlakovich.
Yvo de Boer csütörtök délután azt mondta, hogy még mindig nem hisz a sikerben, és hogy a következő 24 óra lesz a döntő.
Az EU a klímacsúcson egységes álláspontra törekszik, így csütörtökön egyeztetést tartottak, ahol részt vett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök, Gordon Brown brit miniszterelnök, valamint Lars Lokke Rasmussen dán, Fredrik Reinfeldt svéd és Donald Tusk lengyel kormányfő.
A tárgyalásokról részletek nem szivárogtak ki. A dpa német hírügynökség szerint nyitott a kérdés, hogy az EU továbbra is más államok hasonló mértékű vállalásához köti-e saját, 1990 és 2020 közötti időszakra vonatkozó kibocsátás-csökkentési vállalásának 20-ról 30 százalékra emelését.
A klímacsúcson négy kulcskérdés maradt nyitva még mindig. Nincs egyetértés arról, hogy a fejlődő országoknak mekkora összeget biztosítsanak klímavédelmi támogatásra, nem állapodtak meg arról, hogy az ipari államok milyen mértékben csökkentsék kibocsátásukat, és még az sem egyértelmű, hogy miként kellene monitorozni, nyilvántartani a fejlődő országokban a kibocsátást. Meg kell állapodniuk abban is, hogy milyen jogi formába foglalják mindazt, amiről sikerül döntést hozni.
Az EU javaslata mellett az is hozzájárult, hogy csütörtökön a tárgyalások kimozdultak a holtpontról, hogy Hillary Clinton külügyminiszter bejelentette, az Egyesült Államok hajlandó hozzájárulni egy hosszú távú alaphoz, ami évi 100 milliárd dollárral támogatná a fejlődő államok klímavédelmi törekvéseit.
Hillary Clinton nem részletezte, hogy az USA mekkora összeggel járul hozzá a javasolt alaphoz, és arról sem mondott semmi konkrétumot, hogy a 2010 és 2012 közötti időszakra vonatkozó, fejlődőknek nyújtandó gyorstámogatásba mennyit adnának bele.
Ez utóbbihoz Japán három év alatt összesen 15 milliárd dollárral járulna hozzá, ami nagyvonalú ajánlatnak számít, lényegesen több a korábban valószínűsített 10 milliárdos összegnél, és az EU múlt pénteken bejelentett 10,5 milliárd dolláros ajánlatánál. Így összesen már több mint 25 milliárd dollárnyi felajánlás érkezett az alapba, miközben az ENSZ becslése szerint összesen 30-36 milliárd dollárra lenne szükség.
Clinton azért feltételhez is kötötte hozzájárulását a fejlődő országok támogatására szánt hosszú távú alaphoz. Kínára utalva azt mondta: az amerikai ajánlat kizárólag "egy határozott, átfogó megállapodás keretei között áll, amelyben valamennyi vezető gazdaság kötelezettséget vállal a kibocsátás jelentős csökkentésére, és biztosítja a vállalások teljesítésének átláthatóságát."
Az Egyesült Államoktól senki nem is várt ambiciózus vállalásokat a kibocsátáscsökkentésre, arra lehetett számítani leginkább, hogy helyette inkább a finanszírozásból vállalnak nagyobb részt. Barack Obama még ha vállalná is a nyolc évig tartó Bush-éra után az élen masírozást a klímavédelemben, nincs meg hozzá a szükséges politikai és gazdasági támogatása, így túl messze nem jutna.
Az egy főre vetítve legtöbb üvegházgázt a légkörbe juttató Egyesült Államoknak és az abszolút értékben számolva a legnagyobb kibocsátó Kínának jelenleg nincsenek a kibocsátás visszafogását előíró jogi kötelezettségei, mivel nem írták alá a 2012-ig érvényes kiotói jegyzőkönyvet.
Az Egyesült Államok korábban egyértelművé tette, hogy csak akkor hajlandó jogi érvénnyel bíró megállapodáshoz csatlakozni, ha Kína biztosítja a csökkentés nemzetközi ellenőrizhetőségét, ez elől viszont a pekingi vezetés húzódozik, és csak a külföldi támogatással finanszírozott klímavédelmi programjainak végrehajtását tenné teljes mértékben nyilvánossá a nemzetközi közösség számára.
Közben csütörtökön is folytatódtak az állam- és kormányfői beszédek. A szerdán megtartott több mint 50 beszéd után csütörtökön - sőt várhatóan péntek hajnalig - 132 beszéd hangzik majd el az ENSZ klímatárgyalások magas szintű szakaszának nyitányaként.
Barack Obama pénteken érkezik Koppenhágába. A konkrét vállalásokkal és kibocsátás-csökkentési javaslatokkal továbbra is adós Kínai Népköztársaságból a hivatalos program szerint csütörtökön Csang Ping (Zhang Ping), a kínai Országos Fejlesztési és Reformbizottság vezetője mond beszédet, de már Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök is a helyszínen tartózkodik.