A ma már nagypapa korú John Pistone mostanra határozta el, hogy visszaadja Németországnak azt a művészeti albumot, amit még a II. világháborúban lopott el Hitler berchtesgaden-i villájából.
John Pistone soha nem gondolt úgy tettére, mint lopásra, ő csak szeretett volna egy emléket, mellyel bizonyítani tudja, hogy ott járt Hitler házában. "Arra gondoltam, ki az ördög fogja elhinni nekem, hogy ott jártam Berchtesgaden-ben? Ezért szükségem volt valami bizonyítékra."
Pistone úgy emlékszik, hogy 1945 tavaszán, miközben átvágtak Dél-Németországon, utasításba adták nekik, hogy minél több német katonát fogjanak el – és találják meg Hitlert.
„A németek úgy hagytak ott mindent, mint az őrültek. De mi egyre csak Hitlert kerestük, mert azt mondták, hogy még mindig életben van.” Így a fiatal közlegény egy nap egyszerűen átmászott a Berghof, Hitler kedvenc hegyi menedékhelyének sorompóján. „Olyan érzésünk volt, mintha csak épp most szalasztottuk volna el Hitlert... mintha épp most távozott volna sietve.”
A helyet addigra nagyrészt már le csupaszították más szuvenírgyűjtők, de az egyik dolgozószobában Pistone talált egy vaskos fotóalbumot, tele festményekről készült fekete-fehér reprodukciókkal. Bár fogalma sem volt, mit talált, de úgy gondolta, hogy érdekesnek tűnik, és nagyszerű memento lesz belőle. A következő néhány hónapban mindenhova magával vitte a kötetet, míg haza nem tért Ohio-ba. „Az az átkozott cucc borzasztó nehéz volt! De eldöntöttem, hogy hazaviszem, így nem hagytam ott.
Az album évtizedekig állt Pistone könyvespolcán, és csak családtagoknak, illetve barátoknak mutatta meg. Gyerekei egyszerűen a „Hitler-könyvnek” hívták. Mindaddig senki sem tudta, milyen jelentősége van a könyvnek valójában, míg az idős férfi el nem döntötte, hogy egy emeleti fürdőszobát építtet a házába, és a könyv fel nem keltette egy helyi történelemrajongó figyelmét, aki azonnal kapcsolatba lépett egy szakértővel.
„Mikor először megláttam, alig volt kétségem arról, hogy eredeti-e. A kérdés sokkal inkább az volt, hogy honnan származik?” – mondja a szakértő. A vizsgálatok később kiderítették, hogy a könyv egy 31 kötetből álló sorozatnak az egyik darabja. A katalógus azoknak a műveknek reprodukcióját tartalmazza, amelyeket Hitler egy hatalmas, Linz városába tervezett nemzetiszocialista múzeumba szeretett volna összegyűjteni. A múzeum, mely végül sosem épült meg, különböző európai országokból zsákmányolt mesterműveket gyűjtött volna össze. A Pistone-nál talált könyv, mely a 13-as kötet, kevésbé ismert, XIX. századi német és osztrák festők képeiről készült reprodukciókat tartalmaz.
A veterán férfi sokáig nem tett semmit, hiába derült fény a könyv fontosságára. De végül úgy döntött: itt az ideje, hogy visszaadja a könyvet Németországnak.
„Megbeszéltem a feleségemmel, és úgy éreztem, vissza kell adnunk a könyvet nekik. Jó érzés, hogy így nemcsak a családomnak lesz fontos, hanem másoknak is.” Ezért az egykori katona nemrég ünnepélyes külsőségek között átadta a könyvet a washingtoni német nagykövetnek.
A kötet először rövid kitérőt tesz a New Orleans-i II. Világháborús múzeumba, majd visszaküldik Berlinbe, hogy gyarapítsa azt a 19 kötetet, amit eddig a 31-ből sikerült visszaszerezni. A vadászat még 11 könyv után folytatódik.