Egy évvel ezelőtti beiktatási beszédében Barack Obama amerikai elnök arról beszélt, az Egyesült Államok hajlandó békejobbot nyújtani bárkinek, aki partnernek bizonyul a tárgyalásos rendezésben. Ez sokat javított az USA külföldi megítélésén, de kevés előrelépést hozott azon a területen amelyik ma a Nyugat egyik legfontosabb biztonságpolitikai kihívását jelenti.

Hiába minden, Irán ragaszkodik az atomprogramjához. A The Daily Telegraph szerint Washington most feladja a tárgyalásos módszert, és visszatér a kemény kéz politikájához.

Múlt csütörtökön döntött a washingtoni szenátus arról, hogy szigorítanak az Irán elleni gazdasági szankciókon. Elsősorban az energiaszektorban érdekelt nemzetközi cégeket veszik célba, hogy ellehetetlenítsék az amerikai piacon azokat, akik jelen vannak Iránban.

A szenátusi döntéssel egy napon Hillary Clinton a londoni Afganisztán-konferencián próbálta meggyőzni parnereit a szankciók fontosságáról. Igyekezett rávenni kollégáit annak támogatására, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzze a kérdést.

Az Európai Unió részéről Cathy Aston külügyi főmegbízott hétfői nyilatkozatában kijelentette: támogatja, hogy a Biztonsági Tanács foglalkozzon az üggyel. Moszkva és Peking azonban már jelezte, ők továbbra is a diplomáciai megoldásokat részesítik előnyben.

A csütörtöki döntést követte a hét végén a Pentagonból kiszivárogtatott információ: a közeljövőben Amerika négy öbölbeli szövetségesét – Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, az Egyesült Arab Emírségeket és Bahreint – Patriot légvédelmi rakétákkal látja el. Hasonló rakétavédelmi rendszert telepített volna az USA Csehországba és Lengyelországba, de erről tavaly lemondtak.

Az amerikai vezérkar szerint fennáll a veszélye annak, hogy az iráni vezetés a szankciókra Amerika térségbeli szövetségeseinek a megtámadásával válaszol. A védelmi pajzs telepítésével egyúttal Izrael kedvét is el szeretnék venni egy, az iráni atomlétesítmények ellen irányuló támadástól, valamint a térségbeli országokét a nukleáris fegyverkezéstől.