Dmitrij Medvegyev orosz államfő aláírta az ország új katonai doktrínáját és a nukleáris elrettentés területén 2020-ig követendő állami politika alapjait rögzítő dokumentumot. Erről maga az orosz államfő tájékoztatta pénteken az orosz Nemzetbiztonsági Tanácsot, amelynek állandó tagjaival tanácskozott aznap.

A doktrínában különös figyelmet kelt, hogy fenntartja a megelőző nukleáris csapásmérés lehetőségét abban az esetben, ha veszély fenyegeti az állam létét. Az aláírásról szóló bejelentés kiemelte, hogy az új dokumentum a korábbiakban foglaltakat is tartalmazza, és a folyamatosságot hivatott biztosítani.

Nyikolaj Patrusev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára azt mondta, a korábbi dokumentumokat a világhelyzetben bekövetkezett "kardinális változásoknak" megfelelően módosították. Jurij Balujevszkij, Patrusev helyettese hangsúlyozta: a dokumentum továbbra is a klasszikus hadászati nukleáris hármasra - a földről, vízről és levegőből indítható  komponensekre - támaszkodik,  mindezeket megőrzi, és fejleszteni szándékozik.

Balujevszkij korábban, még a tervezetet kommentálva kiemelte: az orosz katonapolitika alapját képezi, hogy ne engedjen bekövetkezni fegyveres konfliktust. Leszögezte: Oroszországnak garantálnia kell saját demokratikus fejlődését, és ehhez szüksége van a stabilitás garantálására, a nukleáris fegyverekre, mint a stratégiai elrettentés eszközeire.

Ugyanő január elején rámutatott: a nukleáris fegyverrel de jure vagy de facto rendelkező államok egyike sem zárja ki annak alkalmazását. "Az Egyesült Államoknak például tervei vannak a globális villámszerű csapásra, vagyis a katonai erő, beleértve a nukleáris fegyverek megelőző alkalmazására" - mondta.

Patrusev egy októberben megjelent interjúban már tudtul adta: "a nemzetbiztonság szempontjából kritikus helyzetekben nem zárjuk ki egyebek között az agresszorra mérendő, figyelmeztető (megelőző) nukleáris csapás lehetőségét". Tekintettel arra, hogy a mindenkori helyzetértékelés szubjektív, Patrusev említett interjúját akkor számos szakértő úgy értékelte, hogy Oroszország szabad kezet adott magának a nukleáris fegyverek alkalmazásának kérdésében.

Az új doktrína értelmében Oroszország fenntartja magának a nukleáris fegyverek válaszcsapásra való felhasználásának lehetőségét, ha magát vagy szövetségeseit támadás érné. Az egyik alapvető feladatként a lég- és űrvédelem kiépítését jelöli meg. Tartalmazza azt is, hogy Oroszország katonai kontingenst biztosít a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete közös, gyors mozgatású, valamint békefenntartó erői számára. A dokumentum rámutat, hogy a NATO bővítése és a globális rakétapajzs elemeinek telepítése veszélyezteti Oroszország biztonságát. A további katonai fenyegetések között az Oroszországgal és szövetségeseivel szembeni területi igényeket és a belügyeikbe való beavatkozást is említi, a belső katonai veszélyek közül kiemeli az ország alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására és a szuverenitás aláásására tett kísérleteket. A terrorizmus és a kalózkodás elleni küzdelmet a dokumentum békeidőben a fegyveres erők feladatává teszi.

A most aláírt dokumentum az orosz katonai doktrína harmadik változata: az előzőket 1993-ben és 2000-ban fogadták el.