A harcok rávilágítanak annak égető szükségességére, hogy ki kell jelölni a két országrész határát a szudáni olajtartalék nagy részét rejtő vidéken.

Kuol Diem Kuol szóvivő elmondta, hogy a pásztorok meglepetésszerűen támadtak, hat katonát és egy civilt megöltek. A marhacsordáikkal néha déli legelőkre vándorló nomádok közül nyolcnak a holttestét találták meg. Egy korábbi incidensben összesen három pásztor és katona vesztette életét. A nyugati országok már korábban hangsúlyozták, még az idén áprilisi választások, illetve a Dél-Szudán függetlenségéről jövőre tartandó - sok elemző szerint várhatóan az elszakadás mellett döntő - népszavazás előtt meg kell állapodni Észak- és Dél-Szudán határáról.

A kenyai Nairobiban 2005 januárjában békemegállapodást írt alá a szudáni kormány és az ország déli részét uraló lázadók szervezete, a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg (SPLA), véget vetve Afrika leghosszabb, 1983 óta tartó, s mintegy kétmillió ember halálát okozó polgárháborújának. Ugyanabban az évben hivatalba lépett az ország északi és déli politikai szervezeteit egyesítő új nemzeti egységkormány, de a koalíciós megállapodásban előírt demokratikus átalakulás döcögve halad, ami feszültséget kelt az egykori ellenfelek között. A határvonal kijelöléséről és a népszavazás utáni teendőkről folytatott tárgyalások megrekedtek. Sok szudáni és a nemzetközi közösség aggódik amiatt, hogy a (fegyveres) konfliktus újult erővel folytatódhat, ha a népszavazás előtt nem állapodnak meg a határvonalról.

A helyzetet bonyolítja, hogy a déli országrészben a korábbi polgárháború és az államhatalom vidéki körzetekben tapasztalt gyengesége miatt sok civil fegyvert visel, így nem ritkák az incidensek. A déli törzsek összetűzéseiben tavaly legalább 2500 ember halt meg.