Az ellenzék az alkotmány megsértéseként ítélte el az elnök pártja által uralt nemzeti kongresszus döntését. A törvény szövege, amelyet szombatra virradó éjjel a képviselőház után a szenátus is jóváhagyott, "felhatalmazza az elnököt, hogy átmeneti jelleggel kinevezéseket hajtson végre a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatási tanács betöltetlen posztjaira".

A két utóbbi testület jelenleg működésképtelen a betöltetlen bírói posztok miatt. A most kapott felhatalmazással azonban a radikálisan baloldali Evo Morales kinevezheti a 12 tagú legfelsőbb bíróság öt tagját, a jelenleg nem működő alkotmánybíróság mind a tíz tagját, valamint a négytagú igazságszolgáltatási tanács három tagját.

E posztok betöltetlenségét nagyrészt az okozta, hogy a legfelsőbb igazságszolgáltatási szervek vezetői sorra lemondtak, miután a Morales vezette szocialista párt és kormány az elmúlt négy évben vádakkal és követelésekkel lépett fel velük szemben. A bolíviai alkotmánybíróság tavaly május 26-án teljesen beszüntette tevékenységét, miután utolsó bírája is lemondott.

Az elnök által kinevezett bírák december 5-ig maradhatnak a helyükön, annak az általános választásnak az időpontjáig, amelyet a tavaly életbe lépett új bolíviai alkotmány értelmében első ízben tartanak majd meg a három főbírói testület tagjainak kijelölésére.

A jobboldali ellenzék több ponton is alkotmánysértőnek tartja az újonnan elfogadott törvényt. Emiatt kilátásba helyezte, hogy ha kell, az Amerikai Államok Szervezetéhez (AÁSZ) fordul a "demokrácia eltemetését" jelentő ügyben.