Legkevesebb 147 halálos áldozata van a szombat hajnali chilei földrengésnek, írja a CNN. Michelle Bachelet chilei elnök szükségállapotot hirdetett az elemi csapás miatt. A hírek szerint a fővárosban, Santiagóban és a csendes-óceáni partokhoz közelebb fekvő Concepciónban súlyos károkat okozott a Richter-skála szerinti 8,8-es erősségű földrengés.

A rengés epicentruma Concepción városától 90 kilométerre északkeletre, a fővárostól, Santiagótól bő 300 kilométerre délnyugatra volt, 55 kilométeres mélységben. A 200 ezer lakosú Concepción Chile második legnagyobb városa.

Beleremegtek a városok

Helyszíni jelentések szerint a földmozgás miatt - ami helyi idő szerint az éjszaka közepén történt - az óceánparttól több mint 100 kilométerre fekvő Santiagóban fél percig remegtek az épületek, néhány összedőlt, és a főváros több részén is áramkimaradások voltak, akadozott a telefon- és internetszolgáltatás. Az ország nagy része sötétbe borult a hajnali rengés után, de azóta több helyen helyreállt az áramszolgáltatást.

Chile teljes partszakaszára és a perui partszakaszra szökőárriadót hirdettek. Michelle Bachelet chilei elnök elrendelte a chilei partoktól 3500 kilométerre lévő Húsvét-szigetek részleges kiürítését. A közelebbi, csupán 643 kilométerre lévő Juan Fernandez-szigeteken három embert megölt a szökőár, és tízen eltűntek.

Estére a szökőár elért Francia Plonéziába, de a két méter magas hullámok csak néhány hajót rongáltak meg. Valamivel később érik el a hullámok Hawaiit (közép-európai idő szerint este 10 körül) ahol már kora este megszólaltak a cunamira figyelmeztető szirénák. Tahitin a partvonal 500 méteres körzetében tilos az utakon közlekedni, és ezreket evakuáltak.

Az Egyesült Államok cunamiriadót rendelt el a Csendes-óceán keleti partvidékén egészen Costa Ricáig, míg a japán meteorológiai intézet arra figyelmeztetett, hogy az egész óceánra kiterjedő cunami alakulhat ki.

Nincs magyar áldozat

A Magyarország chilei képviseletét ellátó Buenos Aires-i konzuli hivatalnak nincs tudomása arról, hogy lenne magyar áldozata a Chile partjainál szombat hajnalban bekövetkezett pusztító erejű földrengésnek, mondta a Buenos Aires-i magyar konzul.

A Külügyminisztérium honlapján olvasható 2005-ös bejegyzés szerint Chilében nagyjából 500 és 1000 fő közé tehető a magyar származásúak létszáma.

A Nazca-lemez nekimegy Dél-Amerikának

Chile a világ egyik legélénkebb szeizmikus tevékenységi zónájában helyezkedik el, két hatalmas tektonikus lemez találkozási pontján, ami ezen a vidéken nagyjából tízévente 8-as erősségű földrengést vált ki, fejtette ki az AFP-nek Rolando Armijo, a francia földtani intézet (IPGP) munkatársa. A heves chilei földmozgási aktivitás a Nazca lemez rendkívül gyors - évi 7-8 cm-es - közeledéséből és a dél-amerikai földrész nyugati pereme alá irányuló mozgásának, azaz szubdukciójának köszönhető, amely az Andok kialakulásában megmutatkozó torzulást váltja ki, mondja a szakértő, megjegyezve, hogy Chile középső része rendkívül érzékeny.

Chile egyedülálló természetes laboratórium a földrengéseknek és a lemezek mozgási sebességének tanulmányozására. A földmozgások pedig különösen gyakoriak Chilétől Alaszkáig, Japántól Új-Zélandig, Indonézián és a Fülöp-szigeteken át. A tudós elmondta azt is, hogy el fogják készíteni a mostani chilei földrengés "boncolását", és megállapítják, voltak-e előjelei.

Tektonikus lemezmozgások

A földfelszín egymáshoz képest állandóan mozgó tektonikus lemezekre oszlik, és számos parti térségben az óceáni lemezek a kontinentális lemezek alá csúsznak. A Földnek ezek a pontjai vannak leginkább kitéve a földrengéseknek és szökőáraknak.

Chilében történt a világ eddig mért legnagyobb erejű földrengése, a valvidiai rengés 1960. május 22-én; ennek az erőssége 9,5-es volt a Richter-skálán. Ez az óriási földrengés több mint 1000 kilométernyi érintkezést szakított meg a Chilében működő két lemez - a Nazca és a dél-amerikai lemez - között. Olyan méretű szökőárat váltott ki, amely a Csendes-óceán egészén éreztette pusztító hatását.

A dél-amerikai ország csaknem összes part menti városát sújtotta a múlt században nagy erejű földrengés. A XVI. század óta van irodalma a Chilét érő földmozgásoknak és a hozzájuk kapcsolódó cunamiknak.