Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága határozatában leszögezte, az örmények első világháború alatti tömeges lemészárlása népirtás volt.
"Elítéljük a határozatot, amely olyan bűncselekményekkel vádolja a török népet, amelyeket nem követett el" - áll a török kormány állásfoglalásában. A kabinet szerint a dokumentumban nyilvánvaló tévedések vannak a korabeli események megítélésében, és a képviselők teljes mértékben elfogultan készítettek elő a határozatot.
Abdullah Gül török államfő arra figyelmeztetett, hogy Törökország nem fogja viselni a felelősséget a határozat esetleges negatív következményeiért.
Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága csütörtökön fogadott el határozatot az örmény népirtásról, jóllehet az Obama-kormány előzőleg óvott ettől.
A bizottság 23-22 arányú szavazással hagyta jóvá a nem kötelező érvényű határozatot, amely népirtásként bélyegzi meg az örmények törökök általi, az első világháború alatti és utáni tömeges lemészárlását. A határozat annak biztosításra szólítja fel Barack Obama elnököt, hogy az amerikai politikában ezentúl hivatalosan népirtásként hivatkozzanak az öldöklésre.
Az amerikai kormány előzőleg azt kérte a kongresszustól, ne fogadjon el határozatot a népirtásról, pedig Obama egyik kampányígérete éppen ennek kinyilvánításáról szólt. A Fehér Ház azt üzente a képviselőház külügyi bizottságának, hogy a szóban forgó határozattal megsértenék a szövetséges Törökországot.
Hillary Clinton külügyminiszter személyesen beszélt telefonon Howard Berman demokrata párti bizottsági elnökkel, felhívta a figyelmét: a határozat elfogadása akadályozná a török-örmény kapcsolatok normalizálódását.
Berman válaszul közölte, hogy a szavazást megtartják. Azt mondta, bár Törökország fontos szövetséges, "semmi nem igazolja, hogy szemet hunyjon az örmény népirtás valósága felett".
Hozzátette: Németország felelősséget vállalt a holokausztért, Dél-Afrika vizsgálóbizottságot hozott létre az apartheid ügyében, az Egyesült Államok "továbbra is küzd a rabszolgaságnak és annak az örökségével, hogy rettenetes módon bántunk az amerikai őslakosokkal", itt az ideje, hogy Törökország is szembenézzen az örmény népirtás tényével.
Mike Hammer fehér házi szóvivő elmondta: Obama előző nap telefonált Abdullah Gül török elnöknek, kifejezte neki elismerését az örményekhez fűződő viszony normalizálását célzó erőfeszítéseiért.
Megfigyelők rámutatnak: Obama - akárcsak elődje, George W. Bush - a határozat kérdésével két tűz közé került. Washington nem akar összeveszni a NATO-tagállam Törökországgal, amely az Egyesült Államok egyik legfontosabb közel-keleti szövetségese, repülőtereinek átengedésével fontos szerepet játszik az iraki és afganisztáni katonai műveletekben. A Fehér Háznak ezenkívül szüksége van az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem állandó helyet betöltő Törökország támogatására az Irán elleni szankciók meghozatalában. Obama ugyanakkor tiszteletben igyekszik tartani a befolyásos amerikai örmény közösség érzelmeit is.
A képviselőház külügyi bizottsága 2007-ben már elfogadott az örmény népirtás elítéléséről egy határozatot, amelyet akkor Bush erőteljes nyomására nem terjesztettek a képviselőház elé. Törökország akkor is azonnal hazarendelte nagykövetét.
Nancy Pelosi házelnök eddig nem foglalt állást az ügyben, azt mondta, megvárja a bizottsági szavazás eredményét. Így egyelőre nem tudni, mi lesz a határozat sorsa.
Az amerikai örmények évtizedek óta próbálják elérni: az amerikai kongresszus ismerje el, hogy az örmények törökök általi tömeges lemészárlása a 20. század első népirtása volt. Örmény vélemény szerint az Oszmán Birodalom szétesésekor a törökök tervezték meg és hajtották végre 1915 és 1923 között azokat a tömeggyilkosságokat, amelyeknek másfél millió örmény esett áldozatul. Ankara ugyan nem tagadja, hogy törökök megöltek örményeket, de csak 300 ezerre teszi a halálos áldozatok számát és tagadja, hogy módszeres népirtás történt volna. Azt állítja, a keresztény örmények polgárháborús, etnikumközi összetűzésekben veszítették életüket.