Nicolas Sarkozy államfő kormánypártja 26,5 százalékot kapott, ez történelmi mélypontnak számít a jobbközép számára. Az ellenzéket erősítő Zöldek 12,6 százalékkal a harmadik helyen végeztek. Várakozásokon felül teljesített a szélsőjobboldali Nemzeti Front, amely a szavazatok 12 százalékát szerezte meg, s így több régióban is bejutott a második fordulóba.

Jean-Marie Le Pen pártjának meglepetésszerű előretörése és az alacsony részvételi arány az első elemzői megszólalások szerint azt a feltételezést erősíti, hogy a regionális választásokon a szavazók elsősorban a kormánypolitika elleni tiltakozásukat kívánták kifejezni.

A TNS Sofres közvélemény-kutatóintézet becsült adatai szerint a parlamenti baloldal, azaz a Szocialista Párt, a Zöldek és a kisebb baloldali pártok együttesen már az első fordulóban megszerezték a szavazatok 50,5 százalékát. A márciusi 21-i második fordulóban az ellenzék ráadásul a parlamenten kívüli radikális baloldali pártok támogatására is számíthat, amelyeknek a listái megközelítőleg 6 százalékot szereztek. A centrista Modem viszony alig 4 százalékot kapott.

Az első forduló eredménye nagyon súlyos vereséget jelez előre a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) számára a második fordulóban. A baloldal azt reméli, hogy nemcsak megtarthatja hatalmát abban a 24 régióban, amelyet 2004 óta irányít, hanem elhódítja Korzikát és Elzászt is a jobboldaltól, és így mind a 26 régió szocialista irányítás alá kerülhet.

A Szocialista Párt Franciaország legerősebb pártjává vált - jelentette ki Francois Hollande, az ellenzéki párt korábbi főtitkára. Francois Fillon kormányfő viszont arra híva fel a figyelmet, hogy az alacsony részvételi arány miatt nem lehet országos szintű tanulságot levonni ebből a választási fordulóból. "Az előrejelzésekkel ellentétben még nem dőlt el a meccs" - tette hozzá a miniszterelnök.

Franciaországban hatévenként, kétfordulós listás szavazáson választják meg a regionális tanácsok 1829 tagját: 1671-et a 22 európai és 158-at a négy tengerentúli régióban. A francia régiók szerepe nem hasonlítható a németországi helyzethez, de a 2012-es elnökválasztás előtti utolsó országos jellegű szavazás jelentőségét az mutatja, hogy az államfő kérésére a kormánytagok több mint fele megméreti magát az kormánypárti listákon. Sarkozy elnök ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a választások regionálisak, így nem is lehetnek országos következményei, vagyis "néhány változtatáson" kívül nem várható jelentősebb kormányátalakítás.