Őrizetbe vettek az oroszországi Vlagyivosztokban egy észak-koreai menekültet, és a hatóságok várhatóan visszatoloncolják őt hazájába, ahol akár halálbüntetést is kaphat, közölte egy jogvédő csoport pénteken Szöulban.
Egy 58 éves észak-koreai favágó, Jo Dzsin Guk egy vlagyivosztoki szállodában találkozott volna az ottani amerikai konzulátus egyik tisztségviselőjével, hogy hivatalosan menedéket kérjen. Állítólag azután fordult egy amerikai diplomatához, hogy a dél-koreai konzulátus megtagadta tőle a segítségnyújtást.
A férfit mintegy 20 orosz ügynök fogta le a hotelben szerdán, majd elvitték Nahodka városba, ahol valószínűleg átadják őt az észak-koreai konzulátusnak, áll az Észak-koreai Emberjogi Szervezetek Egyesületének közleményében. A jogvédők figyelmeztettek, hogy hazatoloncolása esetén a férfit nagy valószínűséggel ki fogják végezni.
Jo Dzsin Guk évek óta dolgozott Oroszországban favágóként, a szervezet állítása szerint szinte "rabszolgaként", mert fizetésének 75 százalékát át kellett adnia a phenjani kormányzatnak, illetve az őt foglalkoztató észak-koreai fakitermelő vállalatnak. Március elején két észak-koreai favágó sikerrel folyamodott menedékjogért a vlagyivosztoki dél-koreai konzulátuson.
Észak-Korea közben elutasította az ENSZ számos javaslatát, amelyek arra vonatkoztak, hogy miként lehet az emberi jogok helyzetét javítani az országban. A javaslatok között szerepelt a nyilvános kivégzések intézményének felszámolása. Phenjan szerint a kezdeményezés célja aláásni a kommunista rendszert, és rontani annak hírnevét.
Ri Csol, Észak-Korea ENSZ-nagykövete csütörtökön szólalt fel az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsának ülésszakán. A 167 javaslatból, amelyet a testület tagjai tavaly decemberben tettek, 50-et visszautasított. Az ülést azért hívták össze, hogy áttekintsék az emberi jogok helyzetét Észak-Koreában, és jelentést fogadjanak el róla.
Phenjan nem hajlandó moratóriumot hirdetni a halálbüntetésre, a nyilvános kivégzésekre, a kínzásra és más embertelen büntetésekre, így a kényszermunkára, továbbá a gyermekek katonai kiképzésére sem. Az ENSZ-ajánlások sorában szerepelt egy kérés, hogy Phenjan engedje be az országba a világszervezet emberi jogi küldöttét, aki első kézből szerezhetne tapasztalatokat a helyzetről.
Ri Csol kijelentette, hogy az ENSZ indítványai előítéletesek, és semmi közük az emberi jogokhoz. A világszervezet azt akarta elérni velük, hogy megdőljön az észak-koreai rendszer.