Véres zavargások törtek ki Kirgizisztánban, az utcára vonult ellenzék Bakijev elnök hatalmát akarja megdönteni. Az összecsapásoknak voltak előjelei, az elszegényedett országban nem történtek meg a beígért változások, az elnök választási csalásokkal erősítette meg hatalmát, és rokonait nevezte ki kulcspozíciókba. A klánok ezt nem nézik jó szemmel.
Legkevesebb 17 ember meghalt és kétszázhoz közelít a sebesültek száma a szerdán Kirgizisztánban kitört véres zavargásokban. A kirgiz rohamrendőrök belelőttek a tömegbe, mikor a tüntetők Biskekben a tévé és a rádió székházát próbálták elfoglalni, és ostromolták az elnöki rezidenciát. Az ellenzéki tüntetők Talaszban túszul ejtették és megverték a belügyminisztert és az első miniszterelnök-helyettest. Rendkívüli állapotot hirdettek. Az összecsapások célja Kurmanbek Bakijev kirgiz elnök hatalmának megdöntése.
Bakijev 2005-ben került hatalomra, miután vezetésével a tulipános forradalom kisöpörte a hatalomból elődjét, Aszkar Akajevet. A BBC szerint akkor mindenki azt várta tőle, hogy sikerül felvennie a harcot a korrupció ellen és életet lehelnie az ország gyenge gazdaságába, ehelyett az elmúlt öt évben patthelyzet alakult ki közte és az ellenzék között. Bakijevet azzal vádolják, hogy korrupt, elhallgattatja a független médiát, illetve hogy hozzátartozóit helyezi döntéshozói pozíciókba.
2005-ös hatalomba jutása óta két választáson is győzni tudott, de külföldi megfigyelők szerint a választások tisztasága nem felelt meg a nemzetközi követelményeknek.
Támogatottsága azonban Kirgizisztán déli részén még mindig erős, a tulipános forradalom is ott tört ki, és ő maga is onnan származik. A most 60 éves politikus Oroszországban szerzett műszaki végzettséget, ott ismerte meg orosz származású feleségét. Pályáját villamosmérnökként kezdte, majd bevonult a Szovjetunió hadseregébe.
Politikai pályája 1990-ben kezdődött, mikor Dzsalalabad városi tanácsának első titkára lett. 1992-ben a város kormányzójává léptették elő, majd öt évvel később az északkeleti Iszikkul régió kormányzója lett. 2001–ben miniszterelnök volt, de 2002 márciusában lemondásra kényszerült egy délnyugati kerületben kirobbant véres tüntetés hatására, aminek öt halálos áldozata volt.
2005-ös hatalomra kerülésekor érdemi változásokat ígért, de már 2007-ben számos utcai demonstrációt tartottak ellene Biskekben. A feszültséget úgy próbálta feloldani, hogy népszavazást írt ki az új alkotmányról, ami végül többségi támogatást kapott, mert nagyobb hatalmat adott a parlamentnek. Választási csalás gyanúja már ekkor is felmerült.
Az új alkotmány beiktatásával feloszlatta a parlamentet és választásokat írt ki, egyben bejelentette saját pártjának megalakulását, ami végül megszerezte az összes parlamenti mandátumot. Nemzetközi megfigyelők szerint ezt és a 2009-es választást is csalással nyerte Bakijev pártja. Három hónappal a tavalyi választások után a miniszterelnök benyújtotta lemondását, arra hivatkozott, hogy Bakijev úgy alakítja át a kormányzatot, hogy elnöki befolyását minél jobban kiterjessze. Azóta hatalmát éles kritikák érik az ellenzék részéről, az elégedetlenséget pedig növelik a rossz gazdasági helyzetből adódó áremelések.
Az MTI szerint szakértők most attól tartanak, hogy az elszegényedett országban kezdődött zavargások a többségében törékeny biztonságú, muzulmánok lakta közép-ázsiai térség egészére átterjedhetnek.
Alekszej Vlaszov, a Moszkvai Állami Egyetem Politikai Folyamatokat Kutató Intézetének igazgatója szerint Kirgizisztánban hatalmi válság van, ami azonban nem jelenti a 2005-ös tulipános forradalom megismétlődését, mert Aszkar Akajev akkori elnöktől eltérően Bakijevnek nagyobb a támogatása. Kulcsfontosságú tisztségeket rokonai töltenek be, és magas rangú biztonsági vezetők bizalmát is élvezi.
A szakértő szerint az elnök helyzete inkább attól függ, hogyan reagál a történtekre Moszkva, Washington és Peking, amelyek támogatására nagymértékben rászorul. Ha a reagálás erősen elutasító lesz, Bakijev nehéz helyzetben találja magát az ország súlyos gazdasági helyzete miatt. Vlaszov szerint nem várhatóak éles nyilatkozatok a moszkvai vezetéstől, de a főbb orosz televíziók és lapok kedvezőtlenül értékelik majd az eseményeket. Ez figyelmeztetés lehet Bakijevnek, hogy vizsgálja felül Moszkvával kapcsolatos politikáját.
Az orosz külügyminisztérium egyelőre csak arra szólította fel a feleket, hogy a vitás kérdéseket próbálják békés és demokratikus úton, erőszak alkalmazása nélkül rendezni. Az Egyesült Államok „mély aggodalmát” fejezte ki, és Moszkvához hasonlóan tárgyalásra szólított fel.
"Kirgizisztánt sokáig a legdemokratikusabb országként tartották számon a szovjet utódállamok között az 1990-es években. Úgy vélem, hogy az ország klasszikus példája annak, amit az Egyesült Államok bukott államnak nevezne, vagyis olyannak, ami mély gazdasági és politikai problémákkal küzd" - mondta az orosz szakértő.
Reinhard Krumm, a moszkvai Friedrich Ebert Alapítvány igazgatója szerint a tulipános forradalom után abban reménykedtek, hogy Bakijev más típusú vezető lesz, mint Akajev volt, de ez nem így lett. A szakértő abban látja a problémát, hogy különböző régiókban, így Talaszban és Biskekben megmaradtak a különböző klánok, amelyek elégedetlenek, mert Bakijev saját fiát akarja a hatalomba ültetni.
"Az egyik ok, amiért Akajevet megbuktatták, ugyanez volt: választási csalással akarta bejuttatni a gyerekeit a parlamentbe." Krumm szerint Bakijev is ugyanezt akarja tenni, amivel a többi klánnak nem lesz esélye, hogy befolyásolja a parlamentet. Akajev azért veszítette el a hatalmat, mert nem tudott egyensúlyozni a klánok között, Bakijev pedig most ugyanezt teszi, vélte Krumm.
A szakértő szerint Kirgizisztán rosszul áll: Oroszországgal nem túl fényesek a kapcsolatai, de nem jobb a viszonya az Egyesült Államokkal sem. Bakijev elnöksége alatt - ígérete ellenére - nem javultak az 5,3 milliós országban az életkörülmények, a kirgizek egyharmada a szegénységi küszöb alatt él. A havi átlagbér 130 dollárnak felel meg. A GDP 2009-ben 2,3 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi 8,4 százalékos növekedés után.