A kedden Washingtonban aláírt kétoldalú megegyezés értelmében 2018-ban megkezdődhet a harcászati plutóniumkészletek átlátható felszámolása az Egyesült Államokban és Oroszországban.
Az Egyesült Államok és Oroszország megegyezett az atomtöltetek leszerelésével visszamaradt plutónium felszámolásáról; az erről szóló jegyzőkönyvet Hillary Clinton amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter írta alá kedden Washingtonban, a nukleáris biztonsági csúcsértekezlet alkalmából.
A megállapodás 68 tonna - mindkét fél esetében 34 tonna - plutónium felszámolásáról szól, ez csaknem 17 ezer atomtöltet előállításához lenne elegendő.
A plutóniumkészletek átlátható felszámolása 2018-ban kezdődik meg, a hasadó anyag újrafeldolgozásával atomerőművi üzemanyagot állítanak elő energiatermeléshez. A folyamatot szakértők fogják felügyelni. A cél annak biztosítása, hogy az említett készleteket többé ne lehessen felhasználni atomfegyverek előállítására vagy más katonai célokra.
A jegyzőkönyv kulcsfontosságú lépés a nukleáris leszerelés folyamatában, szögezte le az amerikai külügyminisztérium.
Az orosz diplomácia vezetője közölte: Oroszország akár 2,5 milliárd dollárnyi összeget is kész elkölteni arra, hogy védelmi programjából kiiktassa a plutóniumot. Azt is elmondta: az Egyesült Államok ebben 400 millió dollárral fogja támogatni Oroszországot.
A két ország 2000-ben kötötte meg a veszélyes készletek felszámolásról szóló eredeti egyezményt, de annak végrehajtása részben Moszkva kifogásai miatt elakadt. A mostani új megállapodás értelmében Oroszország két úgynevezett gyorsneutron reaktorban fogja átalakítani veszélyes készleteit.
A The Washington Post című amerikai lap arról írt: a visszamaradt plutónium felszámolása a folyamat technikai bonyolultsága miatt kezdődhet csak nyolc év múlva. A töltetekben levő plutónium fémet először por formájú oxiddá kell alakítani, amelyből üzemanyaggömböket lehet készíteni atomerőművek számára. A folyamatot nehezíti, hogy az atomerőművek csak korlátozottan tudnak plutóniumot felhasználni a szokásos üzemanyag, az urán helyett.
A The New York Times korábban rámutatott: a plutónium újrafeldolgozásának tervezett folyamata az Egyesült Államokban is sokkal lassabbnak bizonyult a vártnál. Washington már a 90-es évek végén tervezte a dél-karolinai Aikenben egy átalakító létesítmény építését, amely az eredeti elképzelések szerint már 2002-ben üzemanyagot tudott volna előállítani plutóniumból. Az üzem építése azonban csak 2007-ben kezdődött el, és kedvező esetben 2016-ban fejeződhet be. Ez a legdrágább nukleáris létesítmény az Egyesült Államokban, az építési költségeket 4,8 milliárd dollárra becsülik.
Az üzem elvileg 15 év alatt lesz képes feldolgozni a 34 tonna plutóniumot, így a felesleges plutóniumtól 2030 előtt nem lehet megszabadulni. A START-III egyezmény értelmében leszerelendő robbanótöltetek plutóniumát pedig csak azután lehet majd elkezdeni felszámolni.