Az izlandi Eyjafjalla vulkán kitörése Európa nagy részén megbénította a légi forgalmat, és várhatóan még két napig tarthat a káosz. Csütörtökön egymás után irányították el az érkező gépeket és törölték az induló járatokat Nyugat-Európában. A repülőgépek hajtóműveit könnyen eltömítő hamu péntek délig biztosan nem éri el Magyarországot. Az izlandi hamu nem mérgező, csak nagyon nagy koncentrációban lenne káros az egészségre.
Csütörtökön sorra zárták le reptereiket és légterüket az európai országok az Izland felől érkező vulkáni hamu miatt. Az izlandi hamu nem káros az egészségre, az állatokat, a növényeket és a talajt sem károsítja, viszont eltömítheti a repülőgépek hajtóműveit.
Az európai légi közlekedés biztonságáért felelős Eurocontrol szóvivője szerint még két napig lehetnek zavarok az európai légiközlekedésben az izlandi vulkánkitörés miatt. A helyzet normalizálódása attól függ, miként vonul tovább a légkörben keletkezett hatalmas porfelhő. Mivel nincs erős szél, a hamu várhatóan csak nagyon lassan oszlik szét.
A hamu a Londoni világközpont legfrissebb tájékoztatása szerint péntek délig biztosan nem érint magyar területet, tudtuk meg az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársától. A világközpont ábráján látszik a felhő terjedésének várható iránya. Eszerint Nagy-Britannia és a Skandinávia teljes területe érintett, de Franciaország, Németország és Lengyelország északi része felett is elborítja majd az eget.
Estére Nagy-Britannia, Írország, Hollandia, Belgium, Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország területén volt érvényben teljes repülési tilalom a polgári légi közlekedés számára, és a korlátozások Franciaország és Lengyelország jelentős részét is érintették. Az Eurocontrol szerint pénteken várhatóan törölni kell a transzatlanti járatok felét.
Nagy-Britanniában a 2001. szeptember 11-i amerikai merényletsorozat óta most függesztették fel először a légi forgalmat. Az országos légi irányítási központ utasítása alapján péntek reggel nyolcig egyetlen járat sem léphet be a brit légtérbe, és egyetlen repülőgép sem szállhat fel brit repülőterekről. A zárlat több százezer utast érint.
Német szakértők szerint a hamu estére Frankfurtot is elérheti, és erősebb szél hiányában a felhőzet hosszabb ideig is a terület felett ragadhat. A londoni Heathrow kiesése után a frankfurti repülőtér esetleges lebénulása már egész Európa légi közlekedését felmérhetetlen káoszba taszíthatja. Csütörtök délutánig már így is 150 Frankfurtba érkező, illetve onnan induló járatot kellett törölni.
Az Észak-Amerikába az észak-atlanti légifolyosókon tartó járatok esetében a hamufelhő déli irányú megkerülése miatt késésekre lehet számítani. Az Észak-Amerikából Európába tartó járatok Portugália légterében érhetik el Európát. Az uralkodó széljárásnak köszönhetően Izland légi forgalmát problémamentesen le tudja bonyolítani a keflaviki repülőtér.
Az izlandi légiforgalmi hatóság, az ISAVIA szóvivője, Hjördis Gudmundsdóttir az Európa fölé érő hamufelhő sorsáról és a vulkánkitörés feltételezett időtartamáról nem tudott pontos tájékoztatást adni: "napokig, de akár évekig is tarthat" - mondta.
Nem sok jót jelent, hogy az izlandi egyetem egyik geofizikusa szerint intenzívebbé vált a vulkánkitörés, és semmi jele annak, hogy 40 órás működés után alábbhagyna a tevékenysége.
Bill McGuire szakértő úgy vélekedett, hogy a légi közlekedésben kialakult fennakadások még néhány napig eltarthatnak, ám ha továbbra is kerül hamu a levegőbe, a következő fél évben sorozatos fennakadások lehetnek. Sok szakértő azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a vulkán aktivitása ingadozni fog, ami időnként veszélyeztetheti az európai légi közlekedést.
Délután 15 óráig már huszonkét olyan magyar járatot kellett törölni, amelyek brit, német és francia célállomások felé közlekedtek volna. A Ferihegyi repülőtéren nem okoz gondot a hamufelhő, közölte Szilágyi Károly, a Budapest Airport szóvivője.
A Londont kiszolgáló öt nemzetközi repülőtér közül három indít és fogad budapesti járatokat, a Heathrow mellett Lutonra és Gatwickre is érkeznek gépek Ferihegyről. Csütörtökön törölték a Gatwickre tervezett három délutáni járatot, és Lutonon is töröltek egy budapesti gépet.
Azt javasolják az utasoknak, hogy a repülőtérre való indulás előtt tájékozódjanak a repülőtér honlapján, vagy vegyék fel a kapcsolatot légitársaságukkal, és tájékozódjanak arról, hogy milyen más időpontokban és módon juthatnak el a kívánt célállomásra.
Hegedűs Ádám, a Malév szóvivője elmondta, a Malév is törölte nyolc esti járatát. Nem indítják az amszterdamit, a dublinit, a göteborgit, illetve a Helsinkibe, Koppenhágába, Stockholmba közlekedőket, valamint a késő délutáni-esti londonit. A törölt járatok utasai átfoglalhatják jegyüket egy későbbi járatra, vagy visszakérhetik a pénzt.
Bizonyos vulkánkitörés-típusoknál – tehát nem minden egyes kitöréskor – hirtelen nagyon sok hamu kerül a légkörbe. A hamu éles, egészen apró, üvegszerű kristályokból áll, amik akár több kilométer magasra is bekerülhetnek a légkörbe. Ezek a kristályok roncsolják a sima fémfelületeket, nagyjából úgy, mint ahogy a homokfúvásos eljárás. „Ez különösen a repülőgépek hajtóművére veszélyes, mert a gépek nagyjából 800-850 kilométer per órás sebességgel haladnak, több ezres fordulatszámmal forognak a turbinalapátok” – mondta Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. szóvivője. „El lehet képzelni, milyen nagy erők szívja be ezt a vulkáni hamut, a hamu megolvad, majd kicsapódik, eltömíti a hajtóművet, és az leáll.” Az ilyen károsodások általában olyan komolyak, hogy a hajtómű tönkremegy, le kell cserélni.
Máskor is előfordult már, hogy vulkáni hamu miatt kellett korlátozni a légi forgalmat, 1980 májusában például az Egyesült Államok északnyugati részén található Mount St. Helens kitörése háromszáz kilométeres körzetben megbénította a légi közlekedést. Eddig kétszer fordult elő, hogy a vulkáni hamu komolyabb problémát okozott a légi közlekedésben, mindkétszer Boeing 747-es gépekkel. 1989-ben KLM egyik járata került egy alaszkai vulkán hamufelhőjébe, 8000 méterről 3600-ig süllyedt, mire a pilóták újra tudták indítani a hajtóműveket. A másik eset 1982 júniusában történt a British Airways egyik gépével Indonézia fölött: a Galunggung-vulkán durva hamuja a gép szélvédőjét is úgy megkarcolta, hogy a pilótának állva kellett kinéznie a szélvédőn a kényszerleszállásnál.
A vulkáni hamu az egészségre csak akkor lenne káros, ha valóban nagyon magas koncentrációban jelenne meg, erről azonban jelenleg nincs szó, mondta Bernd Zimanowski, a Würzburgi Egyetem fizikai földrajz tanszékének professzora. A hamuban nincs semmi radioaktív, vagy mérgező. A bazaltos üvegrészecskék eleve ártalmatlanok, amennyiben nem nagy mennyiségben lélegzi be az ember. Az állatok, a növények és a talaj szempontjából sem károsak, tette hozzá.
Nyolcszáz embert telepítettek ki szerdán reggel Izland déli részén még mielőtt, az Eyjafjallajökull jégmezőn kitört a vulkán. A környező folyók vízszintje három méterrel megemelkedett, így a gyéren lakott környéket víz árasztotta el.
A kráterből több mint hatezer méter magasságig füst gomolygott. Baldúr Sigurdsson rendőrségi szóvivő szerint számos földmozgást észleltek a térségben. Mint mondta, az evakuáltakat a Vöröskereszt központjaiba irányították. 1823 óta a múlt hónapban tört ki az első vulkán az Eyjafjallajökull jégmezőn: akkor is ugyanez a vulkán kezdett működni, és akkor hatszáz embernek kellett rövid időre kiköltöznie lakóhelyéről.
Az izlandi vulkánkitörés okozta roppant méretű hamu- és gázfelhő egyelőre túl kicsi ahhoz, hogy akár csak késleltesse is a globális fölmelegedést, mint ahogy azt 1991-ben a fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán kitörése tette, állítják szakértők. A XX. század legnagyobb vulkánkitörésével és a mexikói El Chichon 1982-es kitörésével annyi por és hamu került a felsőlégkörbe, hogy átlagosan 0,5-0,7 Celsius fokkal csökkentette hosszú hónapokon keresztül a globális átlaghőmérsékletet.